Salgótarjántól tíz kilométerre, a 729 méter magas Karancs hegytől nyugatra, az Ipoly felé igyekvő Dobroda-patak völgyében fekszik Karancskeszi. A ma kétezer lelkes község neve egy 1227-ben kelt levélben Kesze alakban szerepel, a név a honfoglaló Keszi törzs ősi szállásterületére utal. A falu 1330-ig a Zách nemzetség nógrádi birtokainak része, ekkor – Zách Felicián Károly Róbert elleni merénylete következményeként – a família többi vagyonával együtt az Ákos nembeli Cselénfiak kezére kerül. A XV. század derekán Géczey László, a Székely fivérek és Tarnóczy Sebestyén a település földesura, 1558-ban Berényi Andrást és Muraközi Mátyást ismerjük a birtokosai közt. 1651-ben Mocsáry Gergelyé a török által megszállt területen lévő Keszi, amely a hatvani bégnek is fizetett adót. A hódoltság elmúltával, 1715-ben tizenöt, öt évvel később tizenkilenc magyar háztartást írtak össze a faluban.
Karancskeszinek a XIII. században is lehetett temploma, amely a ma látható Szent Mihály titulusú plébániatemplom helyén állhatott. Régészeti kutatására eddig nem került sor, ezért csak feltételezhetjük, hogy a román kori épületet bővítették és alakították át, először minden bizonnyal az 1300-as években, majd a XV. században. Ebből az időből származik a templom keleti része: a hajónál keskenyebb, sarkain támpilléres, sokszögzáródású szentély tisztán gótikus formát mutat.
Írott forrásokból tudjuk, hogy 1688-ban az épület elhagyott felszerelése a török uralom alatt elveszett, ugyanakkor a hely jelentős voltára vall, hogy három szomszédos falu a plébánia fiókegyháza. Az 1713. évi canonica visitatio szerint középkori boltozata romos. Renoválására csak a XVIII. század második felében került sor. A templom építéstörténetéhez igen fontos adatokkal szolgál az az Országos Levéltárban őrzött alaprajz, amelyet Prozán Pál szécsényi mester készített 1774-ben az akkor tervbe vett felújítás költségeinek előirányzatához. E szerint az egyhajós, gótikus templom nyugati végén négyszögletes torony, keleti felén szűkület nélküli, sokszögű szentély volt. Utóbbitól északra nyílott a sekrestye, ez most is ott található. A bővítési tervről a ma látható szélesebb, két boltszakaszos hajó és a barokk stílusban megújított torony olvasható le. Prozán mester „alázatosan informálta a T.-es Vármegyét a Kessi templom óh és új sorsárúl”, mely szerint „kő a régi épületből sok ki jön, mindennemű munkájának tégla lészen szükséges No. 78 600; deszka szükséges No. 500 szál; léc, szeg No. 5000; az falakban és toronyban kapcsok és más egyébb szükséges vass No. 7 és ½ mása”.
A templom barokk tornya 1944-ben megrongálódott, de már a következő évben kijavították. A berendezés szintén az 1775. évi renoválás idejéből való, a faragott szószék, a rokokó oltár és különösen a fölötte látható, Mihály arkangyalt ábrázoló olajfestmény szép, míves munka.
Ugyancsak szép az érdekes művészi felfogásban készült hősi emlékmű a templom közelében: gombos lajbit, hosszú bő gatyát viselő palóc férfialak gyámolítja a halálosan sebesült bakát. Az első, majd a második világháború hősi halottainak névsora mellé 1990-ben fölkerült az 1956-ban Salgótarjánban meggyilkolt karancskeszi lakosok neve is.
origo.hu
Az ukránok kormányváltást akarnak – Magyarországon
