Veres András a püspöki konferencia tavaszi ülésszaka után újságírók előtt elutasította azt a gondolatot, hogy „tetemrehívást” kellene az egyháznak szorgalmaznia személyes lelkiismeret-vizsgálat helyett. Többek között azért nem helyesli, hogy az ügynökmúltban érintettek nagy nyilvánosság elé álljanak, és azért nem hisz a tudományos feltárásban, mert bizonyos buktatók miatt már megismerhetetlen a múlt. Például az igazi felelősök iratainak jelentős részét a rendszerváltozás hajnalán megsemmisítették azok, akik ugyanakkor hamis iratokat gyártottak másokról. Veres András megemlítette: a diktatúra idején minden lelkipásztornak kinevezésekor államesküt is le kellett tennie, külföldi tartózkodása előtt olyan nyilatkozatot kellett aláírnia, miszerint ha nemzetellenes összeesküvés nyomait tapasztalja, felfedi azokat. A tartótisztek a be nem szervezett papokat éjszakai beszélgetésre keresték fel, amiről az előbbiek feljegyzést vezettek, olykor fiktív tartalmakat rögzítve.
Arra a kérdésre, hogy ha az ügynöktörvény körüli hangulatkeltést a katolikus vezetők egyházellenes támadásnak tekintik, ki a támadó fél, Veres András úgy válaszolt: „A támadás abból a liberális–szociális ideológiakeverékből érkezik, amely globalizált, kozmopolita világszemléletben gondolkodik, és láthatóan meglehetős szervezettséggel és anyagi háttérrel működteti a maga rendszerét.” Hozzátette: „Sajnos manapság minden hétre jut egy egyházzal szembeni hangulatkeltésre alkalmas témafölvetés.”
Szintén tegnap a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége nyilatkozatban követte meg azokat, akik egyházi ügynökök tevékenysége miatt szenvedtek. A testület javasolja, hogy az egyház országos közgyűlése hozzon létre egy bizottságot az ügynökmúlttal gyanúsított evangélikus egyházi személyek iratainak feldolgozására és az erről szóló jelentés elkészítésére.
origo.hu
A falon át hajtott be egy kamion a családi házba – az ágyában alvó lány súlyosan megsérült
