Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1989 utolsó heteiben egyet akart román és magyar: szabadságot és demokráciát. Másfél évtized távlatából látszik, hogy sokkal több köt minket össze, mint ami elválaszt – hangoztatta szombaton Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója Marosvásárhelyen azon a rendezvényen, amelyet a fekete márciusként ismert magyarellenes pogrom 15. évfordulója alkalmából rendeztek. A város egyik szimbólumának számító kultúrpalota nagytermében szervezett megemlékezés előadói a Ceausescu-diktatúra túlkapásait, az 1989-es romániai forradalmat, majd a március 19–20-i marosvásárhelyi véres történteket idézték fel, levetítve az egykori tragikus eseményeket megörökítő filmet is. Mint ismeretes, 1990 tavaszán Marosvásárhelyen egy gyógyszertár bejáratán feltüntetett magyar felirat felbőszítette a helyi románságot, amely március 16-án randalírozott a városban. Az események 19–20-án tetőztek, amikor a Vatra Romaneasca elnevezésű nacionalista–soviniszta román szervezet által a Görgény völgyéből behívott parasztok a város főterén Bolyai (!) és Sütő András életét követelték. Az RMDSZ-székház padlásán rekedt magyarokat – közöttük Sütő András írót – a leitatott hordák a nagy erőkkel kivonuló rendőri és katonai csapatok szeme láttára súlyosan bántalmazták. A kultúrpalotában emlékező magyarok megrökönyödésére szombaton megjelent a rendezvényen Ion Judea nyugalmazott ezredes és Vasile T. Suciu egykori milicista, a Vatra Romaneasca alapítói, akik aktívan részt vettek az akkori márciusi eseményeken. A hallgatóság végül „Akasztófára veletek! Menjetek innen! Kérjetek bocsánatot! Banditák!” – közbekiáltással akadályozta meg, hogy a két tiszt felszólalhasson.
Az RMDSZ által az akkori áldozatok hozzátartozói, sőt a bukaresti hatalom által börtönbüntetésre ítélt mártírok részvételével tartott – szintén marosvásárhelyi – megemlékezésen Markó Béla elnök, a román kormány államminisztere rámutatott: 15 évvel a véres események után még mindig nem tudható, hogy kik voltak a pogrom eltervezői és felbujtói, ám úgy vélte, nem szabad lemondani az igazság kiderítéséről, az igazi bűnösök felelősségre vonásáról.
Elmaradt párbeszéd. Markó Béla és Tőkés László nem tudott kiegyezni a helyszínt illetően, ezért elmaradt a két erdélyi magyar politikus hét végére tervezett marosvásárhelyi megbeszélése. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével főképp az autonómiáról kívánt tárgyalni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki egy semleges helyszínt, a Pro Európa Liga vásárhelyi székházát ajánlotta Markónak; utóbbi ellenben a szövetség székházában várta a református püspököt. Tőkés a kudarcba fulladt találkozót úgy kommentálta: nagyobb tiszteletet várt volna Markó Bélától, aki „csak egy kormányfőhelyettes, én viszont az erdélyi magyar egyház magas rangú vezetője vagyok”. (R. Sz.)
