A genetikailag módosított élelmiszerek először – paradicsom formájában – 1994-ben jelentek meg az amerikai piacon, majd a Monsanto cég hozott létre különféle génkezelt termékeket, amelyek ellenálltak saját, népszerű permetezőszereiknek. Ezután a Monsanto „terminátornak” nevezett technológiával kísérletezgetett, amelynek eredményeként a növények terméketlen magokat hoztak létre. Az óriáscég szerint erre azért volt szükség, hogy védjék szellemi tulajdonjogukat, mivel a farmereknek technológiát adtak el, s ez védelmet is nyújtott volna a nemkívánatos tulajdonsággal rendelkező kukoricák ellen. A nagyközönség nagyjából ekkor ébredt rá arra, hogy miről is van szó. A Monsanto meghátrált, és visszavonta „terminátorgénjét”.
A kilencvenes években mind többek számára lett világos, hogy mire megy ki a játék (óriási pénzre és a gazdák fölötti hatalomra). Ekkor kezdődött az ellentámadás a genetikailag módosított (GM) szervezetek ellen. Támadták ezeket, mert – állították az ellenfelei – nem tesztelték őket megfelelően, nem írták rájuk, hogy genetikailag módosítottak, s ugyancsak az ellenzők szerint nem is voltak biztonságosak. A genetikailag módosított szervezetek (GMSZ) ellen az élharcosok a Föld Barátai és a Greenpeace lettek, amelyek közül az utóbbi a múlt csütörtökön Brüsszelben is tüntetett a genetikailag módosított kukorica ellen. Azóta persze az ellenfél sem pihent. Jellemző, hogy 1996 és 2002 között a GMSZ-szel bevetett területek a harmincszorosára nőttek. 2001-ben már 520 000 négyzetkilométernyi területet borítottak el a GMSZ-termékek. Becslések szerint az amerikai élelmiszer-kereskedők termékeinek 70 százaléka génkezelt. A kukoricák közül a „Bt” a dobogós. A képet még sötétebbé teszi az, hogy a GM-növények nagyobb részével állatokat etetnek, ami közvetetten hat a humán élelmiszerekre, így az emberre is.
A génkezelt növényeket gyártók termékeiknek számos előnyei között emlegetik, hogy – szerintük – jobb az ízük és a minőségük; hamarabb érnek; több tápanyagot tartalmaznak; nagyobb a hozamuk; jobban ellenállnak a betegségnek és a permetezőszereknek. A génkezelt termékek ellenzői viszont e termékek számos veszélyei közé sorolják azt, hogy a keresztmegtermékenyítés révén a transzgének spontán átvitelére kerül sor; eddig nem ismert hatást fejtenek ki más szervezetekre (például a talajmikrobákra), valamint hogy csökkentik a növényi és állati biodiverzitást, vagyis a fajtagazdagságot. Ami pedig a GM-termékek kereskedelmi részét illeti, néhány gigantikus méretű multinacionális cég uralja a világ élelmiszer-termelését; a fejlődő országok mindinkább függenek az iparosodott nemzetektől, s a természeti erőforrásokat külföldiek szerzik meg. Míg az Egyesült Államokban a fogyasztók nem igazán követelték a génkezelt termékek jelölését, Európában nem ez a helyzet. Az Európai Unió 2001/18/EC irányelve szerint minden élelmiszert és állati tápanyagot pontosan jelölni kell, ha az mennyiségének fél százalékánál több génkezelt elemet tartalmaz.
1999-ben négyéves tilalmat rendeltek el az új génkezelt termékekre. 2002 végén az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei megegyeztek abban, hogy a már kibővítendő unió megnyitja piacait a génkezelt élelmiszerek előtt, de olyan címkézéssel, amely lehetővé teszi, hogy a génkezelt termékeket pontosan lehessen azonosítani, s gond esetén ki lehessen vonni a problémás DNA-kombinációkat tartalmazó termékeket az élelmiszerláncból.
2005. március elején az EU élelmiszer-biztonsági főhatósága, az EFSA engedélyezte az 1507-es típusjelű génkezelt kukoricamag unión belüli forgalmazását és termesztését, noha az öreg kontinensen a génkezelt élelmiszerekkel szembeni gyanakvás messze nem tűnt el. A tagországok szerint nem megnyugtató, hogy a génkezelt élelmiszerek esetében csupán azt hallják: semmilyen adat nincs, amely azt bizonyítaná, hogy az 1507-es kukoricamag káros lenne. Magyarország a génkezelt élelmiszerek terjesztését nem támogatja, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság 2004-ben a Világkereskedelmi Szervezet erős nyomására engedélyezte, hogy mintegy húsz génkezelt kukoricafajtát vegyenek fel az EU fajtalistájára. Hazánk az idén január 20-án a környezetvédők akciója nyomán – olvasható a Greenpeace magyar honlapján – időkorlát nélkül felfüggesztette a génkezelt vetőmagok forgalmazását és felhasználását a termesztésben.
A Greenpeace március 10-i keltezésű nemzetközi közleményében közzétette, brüsszeli tüntetését az uniós környezetvédelmi miniszterek találkozójára időzítette, hogy tiltakozzon a GM-kukorica kereskedelmi célú termesztése ellen. A szervezet mintegy 20 aktivistájának „Állítsák meg a GMO-inváziót!” feliratú magyar nyelvű transzparensét egy győri és egy szegedi önkéntes tartotta magasba. A tüntetéssel kapcsolatban megkérdeztük Eric Gallt, a Greenpeace európai egységének GMO-szakértőjét is, aki elmondta, hogy a génkezelt kukorica rovarokat is öl, amelyek a földek biodiverzitásának fenntartásához szükségesek, és a Bt-méreg bekerülhet a földbe. Emögött pedig üzleti érdekek húzódnak. Az egyre nagyobb mennyiségben gyomirtót is árusító Monsanto cég kényszeríti a gazdákat, hogy az ő, gyomirtóinak ellenálló szemeiket vásárolják. A magokat pedig szabadalmaztatják, vagyis a gazda nem vetheti el a magot, mert azt védi a Monsanto-szabadalom, s ha mégis elveti, a Monsanto beperli. Egy kanadai farmer vesztett a bíróságon a Monsanto ellen annak ellenére, hogy az ő földjét a szél porozta be a szomszédos földön vetett kukoricáról. A magyar gazdák anyagi helyzetének megmentésére alkalmas biotermelési lehetőséget a génkezelt magok használata tönkreteheti, ugyanis termékeiket nem hirdethetik azzal, hogy azok „géntiszta” országból érkeznek.

„Ezek undorító férgek!” – üzent a magyar celeb