Adóreform: ki jár majd jól vele?

A legtöbb kiemelt fizetési kötelezettség megváltozna, továbbá megszűnne az iparűzési adó, ezzel együtt pedig átalakulna az önkormányzati finanszírozás struktúrája is – tulajdonképpen ez a „lelke” az adóreform-bizottság eddig elkészített tervezetének.

2005. 03. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új személyi jövedelemadó-rendszer, „két lépcsős” áfa-csökkentés, 2007-től „kiiktatott” iparűzési adó, kétkulcsos tábla a társasági adózásban, illetve ugyancsak kétkulcsos egyszerűsített vállalkozói adó (eva) – a januárban elindított adóreformnak valószínűleg ezek a módosítások lesznek a legfontosabb elemei. Akar László, az adóreform-bizottság elnöke tegnap az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a tervezett módosítások kapcsán 2007-től gyökeresen át kell alakítani az önkormányzati finanszírozást, ami összefügg az iparűzési adó eltörlésével. Ez utóbbi két év múlva szűnne meg.
A települések minden személyi jövedelemre 18 százalékos adót vethetnének ki, ezzel párhuzamosan a 2,5 millió forint fölötti kereseteket plusz 20 százalékos – tehát összesen 38 százalékos – szja terhelné. A húszszázalékos hányad a központi költségvetést gyarapítaná. Kétkulcsossá válna a társasági adó is: évi ötmillió forint nyereségig a vállalkozásoknak csak tízszázalékos adót kellene fizetni, ám az a fölötti részre maradna a 16 százalékos fizetési kötelezettség. Újdonság, hogy a felsoroltak mellett plusz kétszázalékos önkormányzati nyereségadót kellene a cégeknek és az egyéni vállalkozásoknak átutalniuk a helyi kasszába.
Az áfacsökkentés két lépcsőben valósulna meg: az áfa általános mértéke hosszabb távon 19-20 százalék körül alakulna. Kétkulcsossá válna az eva is. A 40 százaléknál kisebb költséghányadú tevékenységeknél maradna a 15 százalékos kulcs, az annál nagyobbaknál pedig ugyanez 10 százalékra csökkenne. Az utóbbi kategória esetében 50 millió forintra növekedne a forgalmi értékhatár, a többi vállalkozásnál viszont maradna a 25 millió.

*****
Akadálymentesítés. Nem igazán elégedettek a vállalkozók a kormány eddig napvilágot látott adó-akadálymentesítési csomagjával, amely a büroktatikus eljárások könnyítését célozza meg. Az aprónak tűnő módosítások előnyeit ugyanis csak a szakértők tudják értelmezni, a vállalkozók jelentős része pedig ennél jóval jelentősebb lépésekre számítanak. (Cs. A.)



Áfa-visszafizetés áprilisban. Csak áprilisban kaphatják meg a tavalyi negyedik negyedéves áfát az uniós adószámmal rendelkező hazai vállalkozások, amennyiben folytatódik az APEH eddigi visszafizetési gyakorlata. Ez egyben azt jelentheti, hogy az idei első negyedéves áfát majd júliusban, a második negyedévest pedig októberben fizeti ki az adóhivatal, ha a jelenlegi tendencia tovább tart. A késedelmes áfa-visszautalásokkal kapcsolatban Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője lapunknak elismerte: a tavalyi negyedik negyedéves visszaigényléseket valóban csak áprilisban utalják, ennek oka azonban az, hogy az uniós ellenőrzési adatok csak március végére érkeznek be az adóhivatalhoz. Kőszegi Márk ígérte: a jövőben folyamatos lesz a visszautalások menete, az áfakifizetésekben „időbeli eltolódás” csak akkor lesz, ha az uniós adószámmal rendelkező hazai vállalkozás ellenőrzést kap. Heiczinger Róbert, az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló cég vezető adószakembere az áfa-visszatartásokról korábban lapunknak úgy nyilatkozott: az uniós adószámú cégek – amelyeknek az APEH január végére ígérte a jogosan visszajáró áfa kifizetését – egészen bizonyosan több hónapos késéssel kapják meg pénzüket. (Sz. E.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.