Alkotmányellenes adatkezelés?

Olyan joghézag van az esélyegyenlőségi törvényben, amely miatt még hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok, akiken segíteni igyekeztek a jogszabály alkotói. A romák támogatására szánt pénz felhasználását úgy próbálja ellenőrizni az állam, hogy megfelelő garanciák nélkül nyilvántartja a származásukat. Az adatvédelmi biztos törvénymódosítást javasol, és a napokban állásfoglalást ad ki.

Esélyegyenlőségi tervet kötelesek készíteni az ötvennél több munkavállalót foglalkoztató állami intézmények és állami többségi tulajdonú vállalatok a 2003-as törvény szerint. A cél az, hogy felzárkóztassák a rászorulókat. A munka törvénykönyve szerint a nagycsaládosok, a 45 évnél idősebbek, a fogyatékkal élők és az etnikai hovatartozásuk miatt hátrányt szenvedő emberek tartoznak a pozitív diszkriminációban részesíthetők közé. A két kritikus réteg a romák és a fogyatékkal élők csoportja. A többiek állapotát, tulajdonságait eleve tartalmazzák a nyilvántartások.
A származás és az egészségi állapot ugyanakkor érzékeny adatnak is minősül. Ezeket csak nagy körültekintéssel lehet felhasználni, kezelni. Az esélyegyenlőségi minisztérium sajtóosztályán korábban azt közölték lapunkkal: az ilyen információk nyilvántartásával sincs gond, mert az adatok rögzítéséhez meg kell szerezni az érintettek hozzájárulását. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos viszont azt mondja: a rászorulók kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nincs munkájuk, bizonytalan a megélhetésük. Hozzájárulásuk tehát önmagában kevés. A vállalatok ugyanakkor csak úgy nyerhetik el a támogatásokat, ha közlik, kinek juttatják a pénzt. Az ombudsman azt írta a munkaügyi tárcának: „a munkanélküli romák elhelyezkedését segítő programok végrehajtásakor a származásra, etnikai hovatartozásra vonatkozó különleges adatok olyan módon kerülnek be a munkáltatók és a munkaügyi központok nyilvántartásába, hogy az komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.” A biztos azt javasolta, hogy a foglalkoztatási törvény tervezett módosításakor a szakminisztérium határozza meg a különleges adatok nyilvántartásának, kezelésének, törlésének a hozzájáruláson fölüli feltételeit. Kérte, hogy a törvénytervezetet küldjék meg hozzá véleményezésre. Péterfalvi a napokban állásfoglalást tesz közzé arról, hogy a szabályozásig milyen lehetőségeik vannak a származási adatokat nyilvántartó állami szervezeteknek.
Szirmai István, a munkaügyi tárca főosztályvezető-helyettese lapunknak azt mondta, a második fél évben kimunkálják a szabályokat. Ám szerinte előbb jó lenne munkacsoportot létrehozni a problémák megvitatására. Az ombudsman munkatársai ebben megismerhetnék a nyilvántartó szervezetek gyakorlatát. A szakma ahhoz mindenképpen ragaszkodik, hogy a közpénz útja követhető legyen – tette hozzá Szirmai István.