Valóban tárgyalunk a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-vel az idei áramvásárlási szerződésünk részleteiről, s ennek egyik eleme az, hogy miként történjen az áralkalmazás – válaszolta Boross Norbert, a német RWE-csoporthoz tartozó Budapesti Elektromos Művek (Elmű) szóvivője azt firtató kérdésünkre, hogy igazak-e azok a lapunkhoz eljutott hírek, melyek szerint az áramszolgáltatók egyeztetést kezdeményeztek a február elsején bevezetett új áramtarifa kapcsán. Úgy tudjuk, hogy a magyarországi áramszolgáltatók képviselői február 25-én közösen keresték fel az MVM-et, ám a tárgyalás részleteit egyelőre csak találgatni lehet, ugyanis a gazdasági tárcát hasztalan próbáltuk megszólaltatni, az MVM pedig az Elműhöz hasonlóan szűkszavúan nyilatkozott, de szintén megerősítette, hogy egyeztet a szolgáltatókkal a hatósági emelés „egyes belső árelemeiről”.
Mint ismeretes, a közüzemi szektorban az áram árát a gazdasági miniszter határozza meg. Az erről szóló rendelet nemcsak azt szabályozza, hogy az új tarifákat mikortól kell alkalmazni, de kitér az alkalmazás mikéntjére is. Az árrendelet záró rendelkezései között évek óta szinte változatlan formában szerepel egy bekezdés, amely leszögezi, hogy a rendeletben közzétett árak és áralkalmazási feltételek a hatályba lépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek az e rendelet szerinti legmagasabb hatósági ártól közös megegyezéssel eltérnek. Eszerint a szolgáltatók áramvásárlási szerződésével kapcsolatban a tarifáról felesleges egyeztetni, hiszen az automatikusan változik – kivéve, ha az érintettek alacsonyabb árat szeretnének kicsikarni.
Hazánkban két német hátterű társaság, az E.ON és az RWE leányvállalatai, illetve a Démászon keresztül a francia EDF fedi le az árampiacon a kiskereskedelmet. Nyílt titok, hogy ezek a cégek roszszallással fogadták az új árrendeletet, többször is hangoztatva, hogy a tarifatábla nem kedvez a nyereségességüknek. Információink szerint a kérdés még Gyurcsány Ferenc február végi, bonni látogatásán is szóba került. A kormányfő szakértői véleményekre hivatkozva védte az új tarifarendszert, az azonban kérdéses, mennyire sikerült meggyőznie tárgyalópartnereit.
A magyar energetikai szektor jellegzetessége, hogy míg a külföldi kézbe került társaságok jelentős nyereséget érnek el a hatósági áras piacon, addig az egyetlen állami szereplő, vagyis a termelő és nagykereskedő MVM folyamatosan veszteséges, vagy éppen csak nullszaldós. Ennek ellenére a villamos művek és a szolgáltatók – utóbbiak magatartása miatt – eddig csupán egyszer, négy esztendeje zördültek össze. 2001. január 1-jén lépett életbe egy új árrendelet, ám a szolgáltatók egészen júliusig csak a régi nagykereskedelmi árat voltak hajlandók kifizetni a villamos műveknek. Ezzel sikerült meghátrálásra kényszeríteniük a kormányt, amely végül levitte a nagykereskedelmi árat. A szolgáltatók ezután rendezték addig fennálló tartozásukat az MVM felé, de az ennek ellenére óriási veszteséggel zárta az évet.

Ki gondolta volna? Petőfi leszármazottja egy budapesti étteremben dolgozik!