Állatkínzást az követ el, aki állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy úgy bánik vele, hogy maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza – áll a 2004. április 24-én érvénybe lépett állatvédelmi törvényben, amely mindenekelőtt leszögezi: az állat érző lény. Kínzásukért akár két év szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Azt hihetnénk, hogy ezzel már rendben is van a dolog, hiszen a civil szervezetek összegyűjtötték a négyszázezer aláírást és a parlament az állatkínzást a Btk.-ba emelte.
Viszont egyre több hír szól arról, hogy lakott területeken végeznek az állatokkal. Tavaly novemberben Miskolc Pingyom üdülőtelepén három kölyökkutyát lőtt agyon egy éppen arra járó vadász, és januárban ugyanez történt egy kaukázusi juhászkutyával Boldván, amikor az kiszaladt a nyíló kapun. Nemrégiben egy bajai lakótelepen egy helybéli vadász a lakása ablakából lőtt le egy, a gazdájától néhány méterre sétáló csau-csaut. A rendőrség egyik esetben sem állatkínzás, hanem rongálás miatt indított eljárást. Az indokolás: az eb nem szenvedett, mielőtt kimúlt, gazdájának pedig anyagi kára keletkezett az elvesztésével.
Azaz, jelenleg olcsóbb lelőni, mint összerugdosni egy állatot – véli Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány vezetője, az állatvédelmi törvény szigorítását követelő aláírásgyűjtés elindítója. Elmondta: emiatt nagyon szomorúak, és ezen mindenképpen változtatni kell. Reményeik szerint akad olyan képviselő, akinek szintén fontos az állatok védelme, különben kénytelenek lesznek újabb népi kezdeményezést indítani. Várhatóan ezúttal is számíthatnak azokra, akik korábban a törvény szigorítását támogatták.
A rómaiak óta a jog személyeket és dolgokat különböztet meg – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Elmondta: a Btk.-ban az állatkínzás megjelenéséig az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmény kizárólag vagyon elleni, azaz rongálás lehetett. Az állatkínzás törvénybe iktatásával a büntetőjog áttörte a kettős felosztást, és az állatvédelmi törvény logikáját átvéve – kizárólag a gerincesek esetében – a „sértetteket” élőlényként kezelte. A laikusnak furcsa lehet, hogy a közelmúltban lelőtt kutyák esetében rongálás miatt indult büntetőeljárás, mégis, a következetes bírói gyakorlat ezt csak így tudja értékelni.
Az állat kínzása vagy pusztulásához vezető bánásmód már állatkínzásnak minősül, de az állat megölésének nincs például különös kegyetlenséggel elkövetett változata, tehát a büntető törvénykönyv – jogilag indokolható módon – nem ismeri a különös kegyetlenséggel elkövetett rongálás fogalmát. Az ügyészség már több konferencián kifejtette véleményét az állatvédelemről, és sok esetben fellebbezéssel juttatta kifejezésre, hogy az ítéletet nem találta kellő súlyúnak. Borbély Zoltán hozzáfűzte: a törvényalkotók még adósak a nem gerinces állatok védelmével, illetve az úgynevezett harmadik kategória pontos körülírásával, hiszen az egyértelmű, hogy egy érző lényt nem lehet dolognak, azaz élettelen tárgynak tekinteni.
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja közölte: a törvényalkotók és a társadalmi elvárás egyértelművé tette, hogy szigorítani kell a törvényt. Másfél évvel ezelőtt sok százezren írták alá azt az ívet, amelyben kérték, hogy büntessék szigorúan az állatkínzást, amihez természetes módon hozzátartozik az állatok indokolatlan elpusztítása is. Ez a visszásság nem a törvényalkotók szándéka szerint való, ő pedig szorgalmazni fogja, hogy a törvény megváltozzon – fűzte hozzá.
A károkozás következménye. A Btk. értelmében rongálásnak számít az, ha valaki más vagyontárgyában kárt okoz, vagy azt megsemmisíti. A rongálás tízezer forintnál nagyobb értékű tárgy esetén számít bűncselekménynek:
– Kisebb kár (10 000–200 000 forint között) okozása esetén egy évig terjedő szabadságvesztés, pénzbüntetés vagy közérdekű munka.
– Nagyobb kár (200 000–2 000 000 forintig) okozása esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés.
– Jelentős kár (2 000 000–50 000 000 forintig) egytől öt évig terjedő szabadságvesztés.
– Különösen nagy (50 000 000 forint fölött) kár okozása esetén 2–8 év közötti szabadságvesztés.
– Különösen jelentős (500 000 000 forintnál nagyobb) kár okozása esetén 5 és 10 év közötti szabadságvesztés.