A kommunizmus évtizedei alatt elkobzott, s most visszaigényelt 7568 egyházi ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mind ez idáig csak 574 esetben hozott pozitív döntés – áll a jelentésben. A négy történelmi magyar egyház esetében a 90-es években különböző kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de amint az amerikai külügyi jelentés megállapítja, a tulajdonképpeni restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Felróják Romániának a diszkriminatív választási törvényt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség – indulását a tavalyi helyi választásokon.
A dokumentum arra is kitér, hogy lapunk munkatársát, Bayer Zsoltot tavaly februárban a román hatóságok nem engedték belépni az országba, döntésüket pedig nem indokolták. A jelentés hozzáteszi: Bayer Zsolt a Romániában élő magyarok autonómiáját támogató beszámolóiról ismert.
*
A csángókról szólva a washingtoni jelentés megállapítja: „egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az idevonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002–2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a iasi római katolikus püspökség ellenkezése miatt”.
A Szerbia-Montenegróról készített amerikai külügyminisztériumi jelentés részletesen kitér arra, hogy megszaporodtak a kisebbségellenes incidensek a Vajdaságban. A dokumentum megállapítja, az erőszakos cselekmények száma a 2003-as parlamenti választásokat követően emelkedett, miután sikeresen szerepelt a Szerb Radikális Párt. Magán- és egyházi javak rongálása mellett támadások, testi sértések és halálos fenyegetések is előfordultak. Az incidensek „elsősorban a magyarok és a horvátok ellen irányultak, de kiterjedtek más csoportokra is” – áll a jelentésben, amely két konkrét esetet is megemlít: Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnökét ért halálos fenyegetést és egy távolsági buszon történt, magyar iskolás gyerekeket ért bántalmazást. A kisebbségek egybehangzóan panaszkodtak a rendőrség hozzáállására, amely gyakran magukat az áldozatokat hibáztatta a történtek miatt – fogalmaz a dokumentum, hozzátéve: a rendőrség hatékonysága általában korlátozott, soraiban még mindig sok olyan tiszt tölt be funkciót (ideértve néhány magas rangú tisztet is), akik már a Milosevics-rezsim idején is szolgáltak. Az amerikai külügyminisztérium jelentése arról is beszámol, hogy számos panasz érkezett a kisebbségi egyházak részéről is, amelyeknek folyamatosan szembesülniük kell a templomok, temetők és más egyházi létesítmények elleni vandalizmussal (a falfirkák, kődobálások, sírgyalázások mellett más, jelentős kárt okozó incidensekkel is). Szerbia-Montenegróban nem tapasztalható előrelépés az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását illetően sem, áll a washingtoni dokumentumban.
Újabb falfirkák. Kasza József és Nenad Csanak ellen hangoló falfirkák jelentek meg a vajdasági képviselőház fehérmárvánnyal borított épületén. A tettes az eddig ismeretlen Ifjú Vajdaság nevű szervezet. „Attól tartok, hogy a következő lépés a vajdasági tisztségviselők lemészárlása lesz”, figyelmeztet a volt tartományi házelnök, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője, akinek megerősítették a védelmét. Az épületet biztosító rendőrök ellen fegyelmi eljárás indult. (S. I.)
