Remélem, annyit mindenképpen sikerült elérnem, hogy az emberek nagyobb becsben tartsák a Greenpeace álláspontját. Azt hiszem, ma már megértik, hogy nem vagyunk tudományellenesek – mondta kérdésünkre Doug Parr, a Greenpeace tudományos vezetője, akivel pár napja egy brüsszeli tudományos konferencián találkoztunk.
Parr 1994-ben csatlakozott a Greenpeace-hez, és mint mondja, ekkor tudós főállásban még nem dolgozott a szervezetnél. Mindkét fél számára tehát új és izgalmas munkának ígérkezett az együttműködés: Parr nem szokványos karriert választott az Oxfordi Egyetem doktorátusa után, a Greenpeace pedig a döntéssel mindenképpen új korszakához érkezett. (Parr fizikai kémiából szerezte doktorátusát, szakterülete leginkább a légköri szennyezés vizsgálata, de jelenleg első számú érdeklődési területe a nanotechnológia. A Greenpeace tudományos csoportjában ugyanakkor a klímaváltozás, a génmódosított élelmiszerek és a tengerbiológia tárgykörében is illik otthonosan mozognia.)
Alapelvként Parr kijelentette:
– Semmi olyan álláspontot nem teszünk a magunkévá, ami ellentmondana a tudomány eredményeinek. Nem a tudománnyal, hanem a tudósokkal vannak konfliktusaink.
A környezetvédő szervezet tudományos vezetője szerint elsősorban látásmódjuk és a tudományos eredmények értelmezése, az eltérő nézőpont, amely mássá teszi a Greenpeace véleményét, nem pedig az, hogy kétségbe vonnák a tudományosan bizonyított tényeket.
Doug Parr szerint erre a másfajta nézőpontra igen nagy szükség van, hiszen tapasztalataik azt mutatják: sokszor épp a tudományos közösségben tapasztalható, hogy hiedelmekre, rögeszmékre épülnek kutatások.
– A tudósoknak sokkal nyitottabbnak kell lenniük a különféle véleményekre – mondta.
Doug Parr szerint a nem kellő nyitottság az oka annak is, hogy számos, egyébként nagy haszonnal kecsegtető kutatási projekt nem létezik Európában. Fájó hiányosságként említi például azt, hogy eddig nem nagyon foglalkoztak annak lehetőségeivel, miképp tudnák egyetlen nagy hálózatba kapcsolni az eltérő módon, de megújuló forrásokra (szél, víz, nap) épülő minierőműveket. Ez komoly mérnöki munkát igénylő feladat, de ma már egy ilyen bonyolult, komputervezérelt rendszer felépítése lehetséges, sőt kifizetődő, érvelt Doug Parr.
Úgy véli, mivel ezek a fehér foltok a kutatások terén léteznek, talán nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos civil szervezetek, amelyek rendelkeznek erre megfelelő tudományos kapacitással, részt vegyenek ehhez hasonló kutatási projektekben – természetesen csak akkor, ha az ezzel járó költségeket, mondjuk, uniós forrásokból, fedezni tudnák.
– A civil szervezetek másképp gondolkodnak – vélekedett. Hogy például eddig miért nem volt az általa említett területen komoly kutatás, arra annyit mond: hiányzott hozzá a képzelőerő. – Pedig az, hogy hová tesszük a kutatási pénzeket, megmondja, miképp gondolkozunk a jövőről – fogalmazott.
origo.hu
A falon át hajtott be egy kamion a családi házba – az ágyában alvó lány súlyosan megsérült
