Braille-írás kerül a gyógyszeresdobozra

Csak akkor törzskönyvezhetők novembertől a gyógyszerek, ha a dobozukon a vakoknak is olvasható formában, azaz Braille-írással feltüntetnek bizonyos információkat: ezt írja elő egy uniós szabályozás – mondta Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A pontírás országonként eltérő, ezért az orvosságok törzskönyvezése előtt kérni kell a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének véleményét arról, hogy megfelelő-e a Braille-írású szöveg. Az orvosság nevét, erősségét és formáját (tabletta, kúp vagy oldat) kell a dobozra nyomtatni. A részletes betegtájékoztatót nem kell lefordítani. Erre nincs is szükség, hiszen a vakok többsége kérhet segítséget családjától, ismerősétől – mondta Erhardtné Molnár Katalin, az érdekképviselet főtitkára.
*
Erhardtné szerint egy pontírásos tájékoztató több oldalt tenne ki, és olyan vastag papírra kellene nyomni, hogy be sem férne a dobozba. Az alapinformációk is segítséget nyújtanak, noha inkább gesztusértékűnek tartja a szabályozást. Hangsúlyozta: azt maguk is el tudják dönteni, hogy kúpot vagy tablettát tartanak a kezükben. Célszerűbb lenne szavatossági dátumot feltüntetni – fűzte hozzá a főtitkár.
A gyártóknak saját költségükön kell megoldaniuk a Braille-írásos nyomtatást. Több cég is megkereste a vakok szövetségét, hogy vállalnák-e ezt. Erhardtné Molnár Katalin elmondta: igent mondtak, bár gyorsabban dolgoznának, ha az esélyegyenlőségi minisztériumtól megkapnák a megígért, nagy teljesítményű nyomtatót.
Hamvas József, az egészségügyi minisztérium főosztályvezetője közölte: az uniós szabályozás miatt módosítani kell a magyar gyógyszertörvényt. Az majd csak a parlamenti vitában dől el, hogy pontosan mely készítményeknél kell a Braille-írást használni. Kizárólag az újaknál, vagy azoknál is, amelyeknek például a kiszerelés változása miatt kérte a gyártó a törzskönyvezést. Az Országos Gyógyszerészeti Intézetben 2004-ben 790 új szerhez és 5363 módosításához kértek törzskönyvet.

Hat pont egy téglalapban. A pontírást a francia születésű Louis Braille alkotta meg, aki gyermekként egy balesetben vesztette el a látását. Elkeserítette és dühítette, hogy amíg az írás az egészségeseknek természetes, a vakoknak megoldhatatlan gond. A ma is használatos új írásrendszerhez Charles Barbier „éjszakai írása” adta az ötletet. Ez a katonatiszt látóknak sötétben is olvasható titkosírást talált ki. Braille átvette a papírra domborítás lehetőségét, és hatpontos karakterírást fejlesztett belőle. A hat pont egy kis, álló téglalapban helyezkedik el. A betűket és a karaktereket az határozza meg, hogy mely pontokat domborítjuk ki. Magyarországon 1893-ban vezették be ezt az írásformát. Három év múlva Budapesten megnyílt a Braille-könyvtár, amely mai is működik. Gyűjteménye 900 műből, 8500 kötetből áll. Egy átlagos hosszúságú könyv 10-15 kötet. Mára a Braille-könyvek olvasása háttérbe szorult, többek között azért, mert nagyok és nehezek. Ráadásul azok, akik valaha láttak, tökéletesen megtanulnak írni, de olvasni csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak.