Számos kedvezőtlen makrogazdasági adatról számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése, amely a tavalyi év gazdasági mutatóinak alakulásáról ad összefoglaló tájékoztatást. Eszerint a gazdasági fejlődés dinamizmusa tavaly kissé mérséklődött: a negyedik negyedévben 3,8 százalékos volt a növekedés üteme, így 2004-ben négy százalékot ért el a gazdaság bővülése, miközben a GDP értéke 20 216 milliárd forintot tett ki.
A 2003-as adatokhoz képest rosszabb lett az államháztartás helyzete. Az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya pénzforgalmi szemléletben 226 milliárd forinttal lett nagyobb, mint a megelőző évben – állapítja meg a statisztikai hivatal, hangsúlyozva: a nagyobb deficit a bevételek 8,6 százalékos és a kiadások 10,1 százalékos növekedése mellett következett be. A hiány túlnyomó része, közel hetven százaléka a központi költségvetésben jelent meg, miközben az egyensúly romlásának egyik fő oka, hogy az Európai Unióba történt belépéssel egyidejűleg módosultak az áfabefizetések szabályai. Nem javult az államadósság helyzete sem, mivel a tavalyi év során a kormányzati adósság GDP-hez viszonyított aránya érdemben nem változott.
A munkanélküliségi ráta 5,8 százalékról 6,6 százalékra emelkedett – írja a KSH jelentése, hozzátéve: tavaly a munkanélküliek száma átlagosan 253 ezer főt tett ki, nyolcezerrel többet, mint 2003-ban.
Egy százalékkal csökkentek tavaly a reálbérek: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó nettó átlagkeresete 93 800 forint volt. A keresetek dinamikájának visszaesése a statisztikai hivatal szerint a költségvetési intézmények keresetalakulásával függ össze.
A háztartások fogyasztásának növekedése tovább mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása a negyedik negyedévben 1,8 százalékkal, éves szinten pedig 3,5 százalékkal bővült, amely az 1997 óta mért legkisebb növekedési ütem.

Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat