Tavaly a 2003-as adatokhoz képest képest csaknem egy százalékkal több, összesen 7756 csődöt regisztráltak – ezzel az adattal a térség sereghajtójának számít hazánk. Olyannyira, világít rá anyagában a Creditforum, hogy a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott államok körében viszont csökkent a vállalati csődök száma. Az összeállítás alapján az unióhoz újonnan csatlakozott országokban a csődök száma 2,1 százalékkal, 21 298-ra esett vissza. Lettországban például több mint 40 százalékos a csökkenés mértéke. A felmérés érdekessége, hogy Lengyelországból csupán három bejelentés érkezett (!).
A Creditforum külön figyelmeztet: a követelésbehajtás Magyarországon „nehézkes”, sőt a peren kívüli felszólításokra a legtöbb adós nem is reagál, az inkasszós vállalkozások tevékenysége pedig nincs törvénybe foglalva. Mint megírtuk, hazánkban csúszik az új csődtörvény megalkotása, csak a toldozott-foltozott jogszabály egészül majd ki új passzusokkal.
A Felszámolók Országos Egyesületének kimutatása szerint jelenleg közel húszezer cég áll felszámolás alatt, míg a végelszámolásba bevont társaságok száma meghaladja a tízezret. A megszűnt és cégjegyzékből törölt cégek száma 2002-ben 152 601 volt, 2003-ban már 181 706 vállalkozást „iktattak ki” a hatóságok.
Uniós hatások? Kiugróan magas, 60 százalék azon magyar cégek aránya, amelyek – saját bevallásuk szerint is – felkészületlenül várták az európai uniós csatlakozásból adódó változásokat. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége által készített felmérésből kiderül, hogy az érintett vállalkozások zöme nem tekintett optimizmussal az unióba történő belépésre. A Kisosz korábban minimum 55-60 ezer kényszervállalkozó eltűnését jósolta az uniós csatlakozás következményeként.
