Budapest továbbra is támogatja, hogy Horvátország megkezdhesse csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, noha a közösség szakértőinek többsége erről másként vélekedik. Magyarország pozitív hozzáállásáról Gyurcsány Ferenc kormányfő legutóbb horvát kollégája, Ivo Sanader február 8-i budapesti látogatásán tett tanúbizonyságot, ám – mint azt a magyar Külügyminisztérium szóvivői irodájánál megtudtuk – az EU tegnapi nagyköveti tanácsán a 25 küldöttből hazánkon kívül csak Szlovénia, Ausztria és Szlovákia fogta Zágráb pártját.
Az Európai Tanács tavaly decemberben március 17-re jelölte ki a felvételi tárgyalások megkezdésének időpontját, azzal a feltétellel, hogy Zágráb maradéktalanul együttműködik a délszláv háborús bűnök kivizsgálására létrehozott Nemzetközi Törvényszékkel. A régi tagállamok azonban elégedetlenségüknek adtak hangot, s még a korábban engedékenyebb álláspontot képviselő Németország is déli szomszédunk hátrányára visszakozott. A luxemburgi elnökség mindebből azt szűrte le, hogy Zágráb nem teljesítette százszázalékosan az EU elvárásait. Az elutasítás elsődleges oka, hogy Ante Gotovina háborús bűnökkel vádolt horvát tábornok a mai napig nem állt a Nemzetközi Törvényszék elé, holott az elmúlt hetekben vádlottak sora adta fel magát Hágában.
A Bruxinfo tudósítása szerint Carla Del Ponte hágai fővádló úgy vélekedett, hogy Horvátország továbbra sem működik együtt teljes körűen Hágával. Del Ponte ezelőtt február 11-én írt elmarasztaló véleményt Zágráb együttműködéséről, és egy hónap elteltével sem lát változást a hozzáállásban. Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítési biztosa szintén elutasítóan nyilatkozott Horvátország csatlakozási szándékairól, noha megjegyezte, Zágráb szemmel láthatólag fokozta erőfeszítéseit.
Gotovina ügye tehát a jelek szerint rendkívüli módon felértékelődött, hiszen más kérdésekben, főként a gazdaság terén Zágráb még a tavaly csatlakozott tizek némelyikénél is felkészültebbnek tűnik. Hágával azonban a Balkán több államának is bőven akad elszámolnivalója, így ha Brüsszel engedne Horvátországnak, a többiek is joggal kérhetnék ugyanezt. A döntő szót mindazonáltal a március 16-i csúcsértekezleten mondják ki. Stipe Mesic horvát államfő addig is azt kéri, az állampolgárok tegyenek meg mindent az együttműködésért, s figyelmeztetett: senki se hagyja magát rászedni „Európa ellenségei, az elszigetelt Horvátország szószólói által”.
Egyetértésben. A kormány horvát csatlakozást támogató álláspontja közel áll a Fideszéhez, ám Budapestnek ahelyett, hogy Sanader látogatása után kifelé beszél, inkább az EU előtt kellene elmagyaráznia, miért is fontos Zágráb tagsága – mondta lapunknak Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette, Horvátország részéről továbbra is elvárás a teljes együttműködés, aki azonban ebben negatív változásokat lát, annak bizonyítani kell vádjait. A politikus hozzátette, a Nyugat-Balkán stabilitását nagyban befolyásolja a horvát tagság, illetve az, hogy megnyílik-e az uniós perspektíva a térség előtt. (MN)
