Érdekeiken vitázó amerikai magyarok

Folyamatos vita zajlik az amerikai magyarság köreiben arról, hogy miként képviseljék az Egyesült Államokban a nemzet érdekeit. Bennfentesek szerint a hatékony érdekérvényesítést nemcsak az nehezíti meg, hogy a tengerentúli magyarok több szervezeten keresztül kívánják megvalósítani céljaikat, hanem az is, hogy ezeket nem tudják összhangba hozni a Magyarország külképviseletének vezetése által követett irányvonallal.

Lipták Béla
2005. 03. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legtekintélyesebb magyar származású amerikai politikus George Pataki, New York kormányzója, akiből egyes értékelések szerint könnyen lehet a republikánus párt egyik elnökjelöltjelöltje 2008-ban. Pataki a magyar nép szeretetét családja peekskilli eper- és csirkefarmján szívta magába. Több tanúja volt, hogy az 1848-as szabadságharc 150. évfordulóján a magyar cserkészek éneklése közben odafordult fiához, és így szólt hozzá: „Ez volt dédapád kedvenc nótája.”
A szenátusnak ugyan nincsen teljesen magyar származású tagja, de a magyarok az ohiói Voinovich és a connecticuti Dodd szenátorokra mindig számíthatnak. Ennek okai csak részben vezethetők vissza arra a tényre, hogy választókörzetükben sok a magyar szavazó: Christopher Dodd esetében fontos az az emlék is, amiről úgy fogalmazott, hogy „’56-ban apám sírt a tv előtt”. A magyarság számára ugyancsak biztos pont az ohiói lengyel képviselőnő, Marci Kaptur és a Magyarországon született kaliforniai politikus, Ernest Konnyu.
A második legbefolyásosabb magyar származású politikus a 76 éves, Magyarországon született közgazdász doktor, a demokrata párt kaliforniai képviselője, Tom Lantos. Ő társelnöke az amerikai kongresszus a magyarság érdekeit szolgáló bizottságának (HACC). A HACC-nak nagy befolyású alapító tagja és társelnöke az erdélyi származású, de már Amerikában született, 54 éves oklahomai ügyvéd, a republikánus Ernest Istook is.
A HACC-ban 25 képviselő (13 republikánus és 12 demokrata) dolgozik. Ők az elmúlt évben levélben tiltakoztak Szerbia elnökénél a vajdasági magyarellenes atrocitások miatt. Ugyancsak a HACC kérelmezte Ukrajna, Szlovákia és az EU vezetőitől, hogy Szelmenc, a szlovák–ukrán határral kettévágott magyar falu kapjon határállomást. A szervezet létrehozásában fontos szerepet játszott Nagy Sándor, aki a Magyar–amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának alapítója.
A pártok feletti összefogások között találjuk a Lendvai-Lintner Imre és Maximilian Teleki vezette Magyar Amerikai Koalíciót (HAC) és a Steve Varga vezette Amerikai Magyar Szövetséget, illetve a William Penn Biztosítótársaságot. Függetlenül működik a coloradói Megyesy Jenő tiszteletbeli magyar konzul, aki a múlt évben elérte, hogy Thomas Tancredo coloradói képviselő (a HACC tagja) a kongresszusban benyújtotta a 632-es határozati javaslatot, amely követeli az erdélyi egyházi vagyonok visszaadását. Hasonló munkát végez a Koszorús Ferenc washingtoni ügyvéd vezette Amerikai Közép-európai Politikai Akció Bizottság. A Magyar Lobbi (HL) tagjai pedig hetente egyszer egy elektronikus akciólevelet küldenek politikusoknak és a médiának.
Az amerikai politikai életben aktív szerepet vállaló magyar szervezetek másik része a republikánus vagy a demokrata pártokkal szimpatizálva vagy azokkal kooperációban végzi munkáját. A HAC egyes vezetői, vagy a Hámos László vezette Magyar Emberi Jogok Alapítvány, Tom Lantos kaliforniai és Peter Újvági ohiói képviselőkkel és Márton Kati férjével, Richard Holbrookkal összefogva aktívan dolgoztak John Kerry megválasztásáért. Bush elnök újraválasztása érdekében, a republikánus párton belül kevesebb magyar vezető dolgozott, többek között dr. Frank de Balogh, Ilona Reksz, Pásztor László.
Általános értékelés szerint a demokrata elnökjelölt megválasztását támogatta a Microsoft óriáscég részéről Charles Simonyi és a háttérből Simonyi András nagykövet is – noha ezt a külképviselet természetesen nem ismeri el. Sokan úgy érzik: a követség munkáját egyoldalú pártelkötelezettség jellemzi, és az össznemzeti érdekek szolgálatával szemben gyakran érvényesülnek magyar belpolitikai szempontok. Elkötelezettségük hátulütője lehet, hogy az elkövetkező négy évben esetleg kisebb eredménnyel kopogtathat majd az amerikai magyarság a republikánus kormánynál. Ennek ellensúlyozására a HL formálisan megkérte Bush elnököt, hogy látogasson el Budapestre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.