Európa még mindig nagyon sebezhető

A kegyetlen madridi merényletet követően az Európai Unió vezetőiben tudatosult, hogy a terror jelentette veszéllyel szemben kizárólag szoros együttműködésben érdemes felvenni a harcot.
Éppen ezért, miközben Spanyolország még halottait gyászolta, az EU Gijs de Vries volt holland belügyminiszter személyében már ki is nevezte a terrorizmus elleni intézkedések koordinátorát. Feladatául nem kevesebbet szabtak, mint hogy a titkosszolgálatok működésétől a vegyi fegyverek elleni védekezés stratégiájáig az élet minden területén összefogja a szövetségesek védelmi „összjátékát”. Mivel megbízatása mellé a politikus nem kapott gyakorlati hatalmat – például még a bűnüldöző szerveknek sem adhat utasításokat –, rögvest érezhető volt, hogy gyors kinevezése nem több látszatintézkedésnél. Gijs de Vries nem tehetett mást, mint újra és újra figyelmeztetett Európa védtelenségére, hangsúlyozva, hogy az intézkedések valójában semmivel sem tették biztonságosabbá az öreg kontinenst. A felelősség egy része úgy tűnik, a tagállamokat terheli, hiszen a madridi támadás után tett vállalásaikat nem, vagy csak alig teljesítették. A közös rendőrség, az Europol vezetése körül például egy egész esztendőn át vita dúlt, számos ország továbbra sem alkalmazza a közös elfogatási parancsra vonatkozó uniós jogszabályt, akadozik a bíróságok együttműködése, s máig nem dőlt el, hogy Budapest vagy Varsó adhat majd otthont az uniós határőrizeti központnak. A biztonsági szakértők gyakran figyelmeztetnek a metrót és más közterületeket fenyegető vegyi vagy biológiai támadás veszélyére, ám a tagállamok ezekkel szemben is mind védtelenek maradtak.
Másik oldalról ugyanakkor szigorították a légi közlekedés szabályait, így például kiadhatóvá váltak az utasok adatai. Ezt azonban épp az állampolgárok tartják feleslegesnek, sőt olykor megalázónak. 2001 után – főként az angolszász országokban – egyes turistáktól és üzletemberektől még a beutazást is megtagadták, sőt megesett, hogy még az egyik neves európai légitársaság szabadságról visszatérő New York-i képviselőjét sem engedték újra belépni az Egyesült Államok területére.
Gijs de Vries a június 17–18-i EU-csúcsra ígér újabb intézkedéstervet, amelyet az EU és Washington a hónap végére tervezett dublini értekezletén is megvitatnak majd. Kérdés azonban, hogy az egymást követő egyforma csúcstalálkozók hatékony eszközei lehetnek-e a terror megfékezésének, míg a legfelső szinten hozott döntések és azok végrehajtása közt továbbra is hatalmas szakadék tátong.