Noha a Moldovai Köztársaságban holnap rendezendő ötödik parlamenti választások előtt úgy tűnik, hogy a kormányzó kommunisták akár a 101 fős chisinaui képviselőház mandátumának felét is megszerezhetik, a helyzet közel sem ilyen egyértelmű. A Szovjetunióból 1991-ben kivált, 4,5 milliós lélekszámú ország lakossága ugyanis okozott már meglepetéseket, felborítva a választási előrejelzéseket. Hét évvel ezelőtt például a Demokrata Parasztpárt kényelmes, 64 százalékos többséggel rendelkezett, az 1998-as választásokon – négyéves kormányzás után – mégsem lépte át a bejutási küszöböt. Ugyanez volt a sorsa a Petru Lucinschi volt államfő vezette rezsimnek is, amely a 2001-ben tartott legutóbbi megmérettetésen csak 13 százalékot produkált.
A Vladimir Voronin államelnök vezette kormányzó Kommunista Párt jelenleg Nyugat-barát hangvétellel vág neki a választásoknak. Az eurokommunistákká vedlett Voroninék pálfordulását az váltotta ki, hogy Oroszország gazdasági szankciókat helyezett kilátásba Chisinau ellen, miután az – nemzetközi sugallatra – elutasította a Moldovai Köztársaság föderalizálását célzó moszkvai rendezési stratégiát. A kidolgozójáról Kozak-tervnek nevezett elképzelés szerint 2020-ig megtűrték volna az orosz csapatokat a posztszovjet Besszarábiától 1992-ben háborúval elszakadt, zömmel oroszajkú, Dnyeszter menti szakadár köztársaságban. Márpedig az Igor Szmirnov vezette szeparatista tiraszpoli rezsim a mostani moldovai választásokon is borsot próbál törni a chisinaui vezetés orra alá azáltal, hogy felszólította a transznisztriai lakosságot: vegyen részt tömegesen a vasárnapi parlamenti választásokon, és szavazzon az ellenzékben lévő Demokratikus Moldova Blokk (BMD) képviselőjelöltjeire. Nem véletlenül, hiszen a pártszövetségként működő BMD már sokkal inkább élvezi Oroszország bizalmát azáltal, hogy a Serafim Urechean chisinaui polgármester vezette alakulat szoros kapcsolatokra törekszik Moszkvával.
Eközben a parlamenti bejutásra esélyes harmadik pólus, a Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) mindvégig Moszkva-ellenességével hívta fel magára a figyelmet, élesen bírálva Putyint amiatt, hogy többek között a Transznisztriában állomásozó orosz katonai egységgel tartja sakkban Moldovát. A kereszténydemokraták jóformán rendszeressé vált utcai tüntetésein már többször elhangzott a „ruszkik, haza!” felszólítás, sőt a PPCD politikusai a mostani korteshadjáratban Oroszország zászlajának elégetésétől sem riadtak vissza. Ráadásul Moldovában Iurie Rosca pártelnök képviseli a legmarkánsabban a Nyugat-barát irányzatot, a Pruton túli ország első számú prioritásaként kezelve Besszarábiának az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozását. Roscáék ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a Bukaresttel ápolt kapcsolatokra is, évekkel ezelőtt például azt sem tartva kizártnak, hogy a Moldovai Köztársaság egyszer még újra egyesül Romániával.

Fontos, új funkcióval bővül a KRÉTA