Az indulás óta eltelt egy hónap alatt a Fészekrakó program iránt 1240 állampolgár érdeklődött személyesen, 4260-an telefonon jelentkeztek be, emellett 1420 elektronikus levél érkezett. A Fészekrakó honlap több mint 87 ezer látogatást és 72 ezer hitelkalkulációt regisztrált. A hat piacvezető banknál viszont csak 545 kérelmet fogadtak be, az aláírt szerződések száma pedig mindössze 152 – derül ki a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatalának tájékoztatásából.
A kormányzati kommunikáció szerint a Fészekrakó programmal a kabinet elsősorban az önerő híján és szülői segítség nélkül boldogulni kénytelen fiatalok lakáshoz jutását segíti elő. A program felelősei eltérő és egymásnak némelykor ellentmondó számokat közöltek a program várható résztvevőinek számáról. Csabai Lászlóné, a szocialisták lakáspolitikai szakértője január 4-én azt mondta, az új lakáspolitikai program közel 100 ezer család otthonteremtési gondján segíthet. Egy nappal később Kolber István szakminiszter már azt ismertette, hogy a program 80-90 ezer családnak, 300 ezer embernek jelenthet azonnali megoldást. Borsi László, a lakásügyi hivatal elnöke pedig úgy látta, hogy a program mintegy 150-200 ezer embert érint. Ugyanakkor Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese szerint a Fészekrakó 25-30 ezer fiatal család számára jelent megoldást.
A megkötött szerződések számát látván sokak szerint máris megbukott a program. Ha ugyanis 28 nap alatt 152 szerződést hoztak tető alá, akkor egy napra vetítve az átlag 5,4 darab. Ezzel a tempóval egy év alatt mindössze 1981 szerződés jöhet létre, tehát ennyi család problémája orvosolható. De ha a befogadott kérelmeket vesszük alapul, ami 545, akkor is csupán 7104 szerződés várható. Figyelemre méltó, hogy eddig a honlapon érdeklődők kevesebb mint egy százalékának kérelmét fogadták be a bankok. Optimista szakértők is csupán néhány ezer szerződés megkötését prognosztizálják éves szinten. Mára világossá vált, hogy a rendszer több sebből is vérzik: a 30 éves korhatár rendkívül alacsony, hiszen az ennél idősebbek jelentős része sem rendelkezik önálló otthonnal. A sok esetben havi 80-100 ezer forintos törlesztőrészletet pedig nemcsak a fiatalok, de a középkorosztály jelentős része sem tudja kifizetni.
A rendelet a bankok belső szabályzatához igazodva jövedelemvizsgálatot ír elő, rájuk bízza a hitel elbírálását. A lehetőségeket tovább szűkíti az a szabály, miszerint a törlesztés összege nem haladhatja meg a nettó jövedelem egyharmadát. Ennek alapján egy tízmilliós kölcsön esetén a családnak nettó 220-240 ezer forintos nettó jövedelemmel kell rendelkeznie. A programban felvehető hitel nem sokkal olcsóbb az állami kezességvállalás nélkül nyújtottaknál. Bár jogszabály írja elő, hogy a teljes hiteldíjmutatónak kisebbnek kell lennie, a bankok többségénél ez mindössze 0,1 százalékpontot jelent.
Gondot okoz az is, hogy a hitelintézetek egy része nem készült fel a változásra. Az ügyfelek bankfiókonként gyakran eltérő válaszokat kaptak, több helyen az ügyfelek világosították fel a program részleteiről az alkalmazottakat. Még mindig nagy a keveredés a régi és az új jogszabályok körül: van, ahol az ügyintézők nem tudnak különbséget tenni a régi szocpol-, a Fészekrakóhoz kapcsolódó szocpolszabályok és a 35 év alatti fiatalok lakáshoz jutását elősegítő kedvezmények között.
Tortúrával jár, hogy az új lakást vásárlóknak, illetve az építkezőknek saját nevükre kiállított számlákat kell benyújtaniuk a bankhoz, vásárlás esetén a teljes vételárról, építésnél a költségek 70 százalékáról. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 70 százalékon belül húsz százalékot a felelős műszaki vezető használt anyag felhasználása címén igazolhat. A szaktárca szerint ez a gazdaság kifehérítését, a feketemunka visszaszorítását eredményezi. Az előírás következtében – szakértők szerint – akár 1-1,5 millió forinttal is drágulhatnak az ingatlanok. Az előírások miatt növekvő költségek részben hatástalanítják a szociálpolitikai kedvezmény összegének emelését. A szocpol-kedvezmény összege egy gyermek után 900 ezerre, két gyermek után 2,4 millióra, három gyermek esetében 3,8 millióra, négy gyermek után 4,6 millió forintra nőtt.
Az is kifogásolható, hogy a kiszemelt ingatlan – áfát is tartalmazó, telekár nélküli – vételára vagy építési költsége a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 15 millió forint, vidéken pedig 12 millió forint lehet. Használt ingatlanok esetében pedig – amely tartalmazza a telekhányadot is – 12 millió, illetve 8 millió forint. Sokak szerint ennyi pénzért, főleg Budapesten és a nagyvárosokban már nem lehet olyan méretű lakást venni, amelyben több gyermek normális körülmények között felnevelhető.
Probléma adódott a telekár-beszámításnál is, ám nemrégiben módosították a programot. Az eredeti rendelet nem szabályozta a telekár beszámításának kérdését, ezért egyes pénzintézetek a telekhányadot figyelmen kívül hagyták. Emiatt a támogatott hitel összege 30-40 százalékkal csökkenhetett, az önerő pedig negyven-hatvan százalékra is nőhetett. A módosítás szerint a kölcsön nem haladhatja meg az ingatlan telekárral növelt áfás árának, vagy az építés költségének 90 százalékát. A hitelkérelem elbírálásánál tehát a telekár nélküli az önrész, hitelösszeg kiszámításakor pedig a telekárral növelt összeget kell vizsgálni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy legutóbb vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy „Mire a legbüszkébb?”, azt felelte: „A Fészekrakóra”.
*****
Kevesebb építési engedély. Tavaly 43 913 új lakást vettek használatba, 23,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ám az új lakások építésére kiadott engedélyek száma három százalékkal, 57 459-re csökkent – derül ki a KSH tegnap kiadott gyorsjelentéséből. Egy lakás felépítése másfél-két évet vehet igénybe, így a korábbi – azóta elsorvasztott – otthonteremtési programok eredménye tükröződik a használatbavételi engedélyek növekvő számában. A viszszaesést viszont jól mutatja, hogy tavaly is esett az új lakások építésére kiadott engedélyek száma.
