Francia professzor a háborús gócokról

A Washington és Párizs közötti feszültség enyhült, de Irak kérdésében az európai megítélés nem változott. Az amerikai kormányzatnak le kellene tennie arról, hogy a demokráciát és a szabadságot ráerőltesse olyan országokra, amelyek nem kérnek belőle – nyilatkozta Guillaume Parmentier, a francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója.

Loppert Csaba
2005. 03. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem a lényeg, csak a hangnem változott az amerikai–francia kapcsolatokban George Bush európai látogatását követően – nyilatkozta lapunknak a XX. Század Intézetben tartott előadását követően Guillaume Parmentier, aki a francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetén belül a párizsi Amerikai Központot vezeti. Bizonyos kérdésekben valóságos előrelépés történt – fejtette ki a francia professzor. Az iraki háború megítélésének ügyében például a francia és a német álláspont nem változott. Mégis, a tartós amerikai jelenlét arra késztette Párizst és Berlint, hogy számolva a realitásokkal és a helyzet további romlásának veszélyeivel, együttműködjön az Egyesült Államokkal. Az ellentétek tehát fennmaradtak Washington és Európa között, de többé nem olyan élesek, mint korábban. Parmentier szerint Irán esetében jobban állnak a dolgok, mert az amerikaiak rádöbbentek arra, nincs saját politikájuk, ezért csatlakoztak az európai állásponthoz. Az amerikai elnök ki is jelentette, ebben a kérdésben az Európai Unió képviselheti az Egyesült Államokat. Mindenesetre egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy Iránnal szemben az egyetlen helyes követendő politika a nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy Teherán felhagyjon a nukleáris fegyverek előállítására irányuló politikájával.
Parmentier előadásában kifejtette, a demokráciát és a szabadságot nem lehet rákényszeríteni olyan közösségekre, amelyek történelmi hagyományai ezt nem teszik lehetővé. Teljesen nevetségesnek tartja például azt a naiv amerikai elképzelést, hogy a demokráciát exportálni lehetne Üzbegisztánba vagy bizonyos fekete-afrikai törzsek közé. – Ha erőszakkal visszük a demokráciát Szaúd-Arábiába, akkor biztos, hogy iszlám diktatúra lesz belőle – mondta. Parmentier véleménye szerint az amerikai emberek többsége is hasonlóképpen gondolkodik, bizonyos lobbiérdekek azonban ellenkező irányba viszik el az amerikai politikát. Az európaiak feladata, hogy segítsenek letéríteni az amerikai közvéleményt erről az útról, egy olyan gondolkodásmód felé, ahol a többség nem akar uralkodni a kisebbség felett. Nem szabad továbbá összekeverni a demokráciát és a szabadságot a NATO-val, amely fennállása alatt nagyon jól együtt tudott működni diktatúrákkal is – mint azt a görög és a portugál példa is mutatta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.