Ellenzéki politikusok egy csoportja meghamisított számadatokat hangoztatva azt próbálja elhitetni, hogy Magyarország gazdasági helyzete kilátástalan, az uniós tagországok közül hazánk minden tekintetben az utolsó helyen áll – állította Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese kedden a parlamentben. Katona úgy tartja, „az a politikus, aki hatalomvágyból, hamis állításokkal, tudatosan rontja az ország hitelét itthon és külföldön, aki nem ismeri el sok millió magyar ember szorgalmas munkájának eredményét, aki aljas módon elveszi az emberek jobb életbe vetett hitét, az hazaáruló”.
De nézzük a tényeket.
1. Gazdasági növekedés. Az összes meghatározó statisztikai hivatal – többek között az EU hivatala, az Eurostat – kimutatása alapján a kelet-közép-európai reformországok közül hazánkban és Csehországban lesz az idén a növekedés mértéke a legalacsonyabb; nem éri majd el a négy százalékot. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint ebben a tempóban évtizedekre van szükség a felzárkózásra. Vagyis: harminc-negyven év kell ahhoz, hogy az átlagember úgy éljen majd, mint egy osztrák, egy német vagy egy olasz. Az említett négyszázalékos bővüléssel szemben ugyanakkor „elhúzott” a Baltikum, illetve a nálunk fejletlenebb országokban (Románia, Bulgária) is lendületesebben nő a gazdaság.
2. Költségvetés-államháztartás. Hazánk ellen úgynevezett túlzottdeficit-eljárás folyik, eközben a Pénzügyminisztérium máris számol az idei hiánytúllépés lehetőségével. Olyannyira, hogy februárban megemelte az első negyedévre várt deficit összegét, az EU pedig kétszázmilliárd forintos vésztartalékképzést sürget. Az első két hónapban egyébként a költségvetés hiánya elérte az egész évre tervezett összeg 54 százalékát, az államháztartás deficitje pedig az éves prognózis 38 százalékát. Az Ecofin, az EU pénzügyminisztereinek tanácsa egyébként július 8-ra konkrét határidőt szabott – addig kell bemutatnia a Gyurcsány-kormánynak a gyakorlati lépéseit. A helyi önkormányzatok túlnyomó része pedig nemhogy fejlesztéseket nem tervez, hanem számukra a napi működés feltételeinek anyagi része is teher.
3. Államadósság. Hazánk bruttó államadóssága tavaly 11 592 milliárd forintra duzzadt, amely így meghaladta a GDP hatvan százalékát. Az államadósság a 2005-ös esztendő első két hónapjában 588 milliárd forinttal nőtt, s az autópálya-építéshez további hiteleket vesz fel a kormány: a Magyar Fejlesztési Banktól 158 milliárdot, kereskedelmi bankoktól pedig 125 milliárdot.
4. Euróbevezetés. Az MSZP– SZDSZ alkotta baloldali kormánykoalíció 2010-re „tolta ki” a közös nyugat-európai pénz átvételének időpontját, ám az EU-hoz újonnan csatlakozó országok közül jelenleg Magyarország az egyetlen, amely az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok közül egyetlen feltételt sem képes teljesíteni.
5. Foglalkoztatáspolitika. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy jelentésében ízekre szedte, s elmarasztalta a magyarországi foglalkoztatás állapotát, mert hazánkban az aktivitási ráta a második legkisebb az OECD-tagállamok körében. Itt a mutató mindössze 56 százalék, azaz a 15–61 éves korú népességen belül ennyien próbálkoznak munkanélküliként. Egy KSH-felmérés szerint a foglalkoztatottak száma alig éri el a négymilliót, azaz a tízmilliós lélekszámú ország hatvan százaléka nem dolgozik. A KSH friss kimutatása szerint a munkanélküliség csaknem hétszázalékos, azaz folyamatosan nő.
6. Az ország megítélése. Hazánk gazdasági produkciójának megítélése kapcsán – a felsoroltakon túl – számos nemzetközi szervezet, hitelintézet és kutatói bázis tette közzé negatív kicsengésű jelentését (IMF, Deka Bank, Creditforum). Ám a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings az idén januárban egy fokozattal visszaminősítette Magyarország hosszú futamú szuverén forintadósságát „a gazdasági egyensúlyt megbontó, makacs költségvetési egyensúlyhiányra” hivatkozva, s meghagyta a most még megerősített devizaadósság leminősítésének lehetőségét is.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
