Egy nemrégiben felröppent hír szerint a magyar tőzsdével kapcsolatos brüsszeli jóváhagyásra a londoni parkettért folyó ádáz harc miatt kellett várni tíz hónapig. Vélhetően azért csúszott a jóváhagyás, mert az uniós illetékesek jól körül akarták járni a kivásárlás ügyét – jelentette ki lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Nem sokkal azt követően történt a BÉT-tranzakció, hogy az EU-ban életbe lépett az új felvásárlási törvény. A változó szabályozás elsőként a BÉT-et érintette, ezért a hatóság a lehető legnagyobb szigorral és körültekintéssel járt el. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a történelemben soha nem volt még példa arra, hogy kereskedelmi bankok kivásároljanak egy tőzsdét.
Precedensteremtő határozatra volt szükség, különös tekintettel a párizsi székhelyű Euronext tőzsde és a frankfurti börze ádáz versenyfutására a londoni értéktőzsde megszerzéséért. Amennyiben a brüsszeli versenyhivatal a BÉT kapcsán elkönnyelműsködte volna a vizsgálatot, akkor Párizs, Frankfurt joggal kérhette volna számon a velük kapcsolatos szőrszálhasogatást – elemezte tovább a történtek hátterét lapunknak a BÉT elnöke. Szalay-Berzeviczy Attila egyúttal arra is rámutatott, hogy akkor, amikor a HVB Bank vezetésével az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az Osztrák Elszámolóház és Értéktár, valamint a Bécsi Értéktőzsde eldöntötte, hogy a BÉT korábbi tulajdonosait kivásárolják, négy hetük volt az ügylet lebonyolítására és a konzorcium felállítására.
A tőzsde elnöke, aki egyben a BÉT legnagyobb tulajdonosa, a HVB Bank egyik ügyvezetője, arra a kérdésre, hogy a külföldi tulajdonba kerülő magyar tőzsde szuverenitása nem szenved-e csorbát, azt nyilatkozta: ha a magyar piacot a most létrejött konzorcium szétzilálná, és csak arra lenne jó a kivásárlás, hogy a kereskedést a bécsi tőzsdére vigyék át, akkor saját maguk és kollégáik munkahelyét szüntetnék meg. Szó sincs arról, hogy a BÉT önállósága megszűnik, sőt az új tulajdonosok elemi érdeke, hogy a BÉT jól működjön.
A részvénytársasággá váláskor még közel 50 tulajdonosa volt a BÉT-nek. Nem volt nagy az összetartó erő a részvényesek körében. Meghatározó tulajdonos híján nem volt számon kérhető a tőzsde menedzsmentjén a börze működése. A pénzügyi befektetők megjelenésével az a kockázat merült fel, hogy esetleg egy, a magyar piacon gyökerekkel, tapasztalattal nem rendelkező külföldi nagy tőzsde vásárolja meg a BÉT részvényeit. Az érték- és árutőzsde papírjait vásárlók korábban nem voltak érdekeltek a tőzsde hosszú távú működtetésében és annak javításában, fejlesztésében. Csak egy szempont vezérelte őket: hogy minél nagyobb profittal adjanak túl a részvényeken.
A kivásárlásra alakult konzorcium három osztrák hátterű bankja a hazai tőkepiac felállítása óta jelen van Magyarországon. A BÉT legaktívabb tagjairól van szó, akik hazai pénzügyi szakembereket foglalkoztatnak, profitjuk után itt fizetnek adót. A magyar piacon nyújtják szolgáltatásaikat, ezért érdekeltek a tőkepiac további fejlődésében.
Abban viszont nem, hogy átszabják a díjstruktúrát és kedvezőtlen befektetései feltételeket teremtsenek, hiszen akkor maguk alatt vágnák a fát. A tulajdonosok közötti összetartást növeli, hogy nem rendelkeznek visszaélésre alkalmas erőfölénnyel, hiszen egymással gyilkos versenyt vívó kereskedelmi bankokról van szó. Ha egy cég vásárolná fel a BÉT-et, monopolhelyzetet teremtett volna, de az Erste, a Raiffeisen és a HVB Bank „megfojtanák” egymást egy kanál vízben – példálózott a tőzsde elnöke.
A legideálisabb helyzet az, amikor szakmai ellenfelek szövetkeznek egy közös cél érdekében. A három bank jelen van más kelet-európai országban is, ráadásul fő tulajdonosai a bécsi tőzsdének. A BÉT vezetésében magyar szakemberek képviselik a pénzintézeteket, ezért tőkepiaci érdekeink a tőzsde irányításában teljes mértékben érvényesülnek. Ha a felvásárlók mindezt figyelmen kívül hagyják, akkor nehéz helyzetbe hozzák magukat, amikor a varsói vagy a prágai értéktőzsdén próbálnak tulajdonrészre szert tenni egy közép-kelet-európai tőzsdeszövetség létrehozása érdekében. Az osztrák tulajdonosok elemi érdeke, hogy harmonikusan együttműködjenek a magyar piaccal. Tizenöt esztendős magyarországi jelenlétüket, presztízsüket kockáztathatják, ami a pénzintézetek legnagyobb kincsei közé tartozik – állapította meg Szalay-Berzeviczy Attila.
| Név | % |
| Concorde Értékpapír Rt. | 5,07 |
| Erste Bank Befektetési Magyarország Rt. | 5,84 |
| Erste Bank Vienna AG | 6,37 |
| HVB Bank Hungary Rt. | 25,20 |
| Magyar Nemzeti Bank | 6,94 |
| Österreichische Controllbank AG | 11,00 |
| Raiffeisen Zentralbank AG | 6,37 |
| Wiener Börse AG | 14,00 |
| Egyéb 5 százalék alatti tulajdonosok | 19,20 |
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!