A vezető vasárnapi brit lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozó értesülése szerint Ariel Saron izraeli miniszterelnök belső kabinetje már a múlt hónapban, a kormányfő Negev-sivatagbeli farmján, egy nem nyilvános ülésen megadta „előzetes hozzájárulását” a támadáshoz. Az izraeli hadsereg a sivatagban felépítette az egyik iráni hasadóanyag-dúsító mását, és azon gyakorolja az eredeti létesítmény lerombolását. Az akcióban a tervek szerint az izraeli hadsereg egyik elit alakulata, valamint a légierő bunkerfalak átütésére alkalmas bombákkal felszerelt F–15-ös harci gépei vennének részt – írta a brit lap. A cikk szerint az izraeliek egyeztették a tervet amerikai kormányilletékesekkel, akik feltételesen jelezték, hogy nem állnának az izraeli akció útjába, ha az iráni atomprogram leállítását célzó minden nemzetközi próbálkozás kudarcot vall.
Irán – saját állítása szerint – kizárólag békés célú nukleáris programot folytat, izraeli és amerikai hírszerzési illetékeseknek azonban, akik az utóbbi hetekben megosztották egymással értesüléseiket, meggyőződésük, hogy Teherán atomfegyver előállítására készül – áll a The Sunday Timesban. Ugyanez a lap már tavaly nyáron azt írta izraeli katonai forrásokat idézve, hogy Izrael megelőző csapást mérhet a dél-iráni Busehrben épülő atomreaktorra, mielőtt azt Oroszország elkezdi feltölteni fűtőanyaggal. A tavaly idézett források egyike szerint a Busehr elleni akcióval egy időben több más iráni dúsító, illetve nehézvízgyártó létesítmény lerombolása is elképzelhető. Izraeli szakértők szerint a busehri erőműben felhasznált, kiégett fűtőelemekből teljes üzemmód esetén évente negyed tonna plutónium vonható ki, amely húsz atombombához elegendő.
Irán közben megerősítette, sohasem mond le a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos programjáról, dacára Washington és az Európai Unió ösztönzőkön és fenyegetéseken alapuló új közös politikájának. „Az Iráni Iszlám Köztársaság eltökélt a békés célú nukleáris technológia alkalmazásában, és semmilyen nyomás, megfélemlítés vagy fenyegetés sem kényszerítheti arra, hogy lemondjon jogairól” – jelentette ki szombaton Hamid Reza Aszefi külügyi szóvivő. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter pénteken azt mondta, Washington lehetővé tenné Irán számára, hogy tárgyalásokat kezdjen a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozásról, és fontolóra venné annak engedélyezését is, hogy Teherán polgári repülőgépekhez való alkatrészeket vásároljon, amennyiben lemond a dúsításról.
Irán nagyon közel van ahhoz, hogy atomfegyver gyártására legyen képes, és ez Izrael és még sok más állam számára felérne egy „rémálommal” – fejtette ki véleményét egy nyilatkozatban Szilvan Salom izraeli külügyminiszter Mexikóvárosban. Salom abba nem bocsátkozott, hogy megbecsülje azt a pontos dátumot, amikor Irán már atomtöltet birtokába juthat, de figyelmeztetett arra, hogy a közép-keleti országban nagy hatótávolságú rakéták kifejlesztésén is dolgoznak, és ezekkel a hordozóeszközökkel akár Európában lévő célpontokat is el tudnak majd érni.
Vége a vadtelepeknek. Felszámolják az Ariel Saron kormányfő 2001 márciusi hivatalba lépése óta engedély nélkül felhúzott zsidótelepeket a Jordán folyó nyugati partján – jelentette az izraeli rádió. A 24 vadtelep lebontására a legújabb nemzetközi béketerv, a négy hatalmi központ támogatását élvező úgynevezett útiterv iránti izraeli elkötelezettség jegyében kerül sor – hangoztatta a miniszterelnök a kormány vasárnapi ülésén a rádió szerint. Az ülésen a kabinet elfogadta azt a jelentést, amely az állam „cinkosságát” állapítja meg a 105 ciszjordániai zsidó telep létrehozásában. Telepesek olyan előretolt állásairól van szó, amelyek rendszerint néhány lakókocsiból, egy áramfejlesztőből és egy víztartályból állnak, és amelyek későbbi nagyobb települések csíráját képezhetik. Ezeket a falukezdeményeket az elmúlt tíz év alatt húzták fel izraeli telepesek, hogy a palesztin területek felszabdalásával megakadályozzák egy önálló palesztin állam létrejöttét. (MTI)
