Demeter Ervin szerint a Fidesz képviselői által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a pártállam időszakában keletkezett köziratok az illetékes levéltárakban legyenek mindenki számára elérhetők, és legyen nyilvános a közfeladatot ellátó személyek tevékenysége. A jelenleg a szaktárcáknál lévő iratok május 2-ig átkerülnének a levéltárba, a titkos minősítésüket december 31-ig felül kellene vizsgálni. A Fidesz módosítaná a Btk.-t, hogy az iratok megrongálása és az azokkal való visszaélés vonjon maga után szankciókat.
Wiener György (MSZP) hangsúlyozta: a javaslat céljával egyetért, de annak minőségével gond van. A közszereplők tekintetében a javaslat nem jelent változtatást, sőt leszűkíti a kört, mivel volt MSZMP-tisztségviselőként nevesíti őket, és ebbe a Központi Bizottság vezetése például nem esik bele – mondta.
Folytatódott tegnap az átvilágítási törvény módosításáról és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló szocialista előterjesztés általános vitája is a parlamentben. Tóth András (MSZP), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár közölte: a mai szolgálatok is érdekeltek abban, hogy szűnjön meg a jelenlegi hektikus állapot. Wiener György hangsúlyozta: az előterjesztésnek nem célja, hogy veszélyeztesse a nemzetbiztonsági érdekeket, ezért érvényben hagyná a jelenleg is hatályos törvény erre vonatkozó korlátozásait. Az alaptörvény módosításával kapcsolatban kifejtette: annak ma már nincs értelme, hogy a személyi jogok védelme elsőbbséget élvezzen a közérdekű adatokkal szemben.
Répássy Róbert (Fidesz) aggodalmát fejezte ki az alkotmány-, illetve a levéltári törvény módosítása összhangjával kapcsolatban, mivel az előbbi teljes nyilvánosságot ígér, miközben a másik korlátozott nyilvánosságról beszél. „Vajon melyik az MSZP igazi szándéka?” – tette fel a kérdést. Kijelentette: ha a levéltári törvényről szóló javaslat csak az igazság egyik felét fogja feltárni, akkor „a múltra vonatkozó féligazságokból lesz a történelemhamisítás”. Répássy úgy ítélte meg, hogy nem hiteles a III/III-as csoportfőnökség nyilvántartása. Kékkői Zoltán (Fidesz) felidézte azokat az információkat, hogy 1989 decembere és 1990 januárja között javarészt megsemmisítették az állambiztonsági listákat.
Pető Iván (SZDSZ) kijelentette, hogy az ügynöklisták valóban hiányosak, de az MSZMP anyagai mindenki számára megtekinthetők. Herényi Károly (MDF) szerint a szocialista javaslat politikai szándéka, technikai előkészítése, következményeinek felmérése nem tisztázott. Úgy ítélte meg, hogy a törvényben nincs szó a rendszer működtetőiről, a megbízókról. Körömi Attila független képviselő is azt hiányolta a javaslatból, hogy nem említi meg a főbűnöst, vagyis az állambiztonsági rendszert. Aki az elnyomó gépezetben bizonyíthatóan szerepet vállalt, azt távolítsák el a mai közéletből – mondta.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij a báb, a háború pedig hatalmas üzlet
