Demeter Ervin szerint a Fidesz képviselői által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a pártállam időszakában keletkezett köziratok az illetékes levéltárakban legyenek mindenki számára elérhetők, és legyen nyilvános a közfeladatot ellátó személyek tevékenysége. A jelenleg a szaktárcáknál lévő iratok május 2-ig átkerülnének a levéltárba, a titkos minősítésüket december 31-ig felül kellene vizsgálni. A Fidesz módosítaná a Btk.-t, hogy az iratok megrongálása és az azokkal való visszaélés vonjon maga után szankciókat.
Wiener György (MSZP) hangsúlyozta: a javaslat céljával egyetért, de annak minőségével gond van. A közszereplők tekintetében a javaslat nem jelent változtatást, sőt leszűkíti a kört, mivel volt MSZMP-tisztségviselőként nevesíti őket, és ebbe a Központi Bizottság vezetése például nem esik bele – mondta.
Folytatódott tegnap az átvilágítási törvény módosításáról és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló szocialista előterjesztés általános vitája is a parlamentben. Tóth András (MSZP), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár közölte: a mai szolgálatok is érdekeltek abban, hogy szűnjön meg a jelenlegi hektikus állapot. Wiener György hangsúlyozta: az előterjesztésnek nem célja, hogy veszélyeztesse a nemzetbiztonsági érdekeket, ezért érvényben hagyná a jelenleg is hatályos törvény erre vonatkozó korlátozásait. Az alaptörvény módosításával kapcsolatban kifejtette: annak ma már nincs értelme, hogy a személyi jogok védelme elsőbbséget élvezzen a közérdekű adatokkal szemben.
Répássy Róbert (Fidesz) aggodalmát fejezte ki az alkotmány-, illetve a levéltári törvény módosítása összhangjával kapcsolatban, mivel az előbbi teljes nyilvánosságot ígér, miközben a másik korlátozott nyilvánosságról beszél. „Vajon melyik az MSZP igazi szándéka?” – tette fel a kérdést. Kijelentette: ha a levéltári törvényről szóló javaslat csak az igazság egyik felét fogja feltárni, akkor „a múltra vonatkozó féligazságokból lesz a történelemhamisítás”. Répássy úgy ítélte meg, hogy nem hiteles a III/III-as csoportfőnökség nyilvántartása. Kékkői Zoltán (Fidesz) felidézte azokat az információkat, hogy 1989 decembere és 1990 januárja között javarészt megsemmisítették az állambiztonsági listákat.
Pető Iván (SZDSZ) kijelentette, hogy az ügynöklisták valóban hiányosak, de az MSZMP anyagai mindenki számára megtekinthetők. Herényi Károly (MDF) szerint a szocialista javaslat politikai szándéka, technikai előkészítése, következményeinek felmérése nem tisztázott. Úgy ítélte meg, hogy a törvényben nincs szó a rendszer működtetőiről, a megbízókról. Körömi Attila független képviselő is azt hiányolta a javaslatból, hogy nem említi meg a főbűnöst, vagyis az állambiztonsági rendszert. Aki az elnyomó gépezetben bizonyíthatóan szerepet vállalt, azt távolítsák el a mai közéletből – mondta.
Ügynökmúlt: Gyurcsány családja is érintett. Ifjabb Apró Antal – annak a hírhedt Apró Antalnak a fia, aki az 1956-os forradalom leverésénél a szovjet beavatkozásban segédkezett, majd később a Kádár-rezsimben iparügyi miniszterként és a Minisztertanács elnökhelyetteseként tevékenykedett – a rendszerváltás évében távozott a szolgálatoktól, s részben ő alapította más volt titkosszolgálati személyekkel együtt az S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Kft.-t, amely később részvénytársasággá alakult. Unokatestvére Vajda József, akinek édesanyja Apró Antalnak a testvére. Ő csak az 1998-as kormányváltást követően került ki a Nemzetbiztonsági Hivatal kötelékéből – ahol a második számú vezető volt –, viszont a jelenleg már végelszámolás alatt álló S-Komplexben korábban igazgatósági tagként, mostanáig pedig felügyelőbizottsági tagként dolgozott. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök anyósa, Apró Piroska is felügyelőbizottsági tag volt ebben a cégben 1994-ig. Az S-Komplex egyébként vegyes cég, igazgatóságába több izraeli állampolgár került be. Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetője, aki napjainkban is hallatta hangját az ügynöklisták terén, szintén a kezdetektől részt vett a cégben, s csak 2001-ben lépett ki.
Mint arról beszámoltunk, Szili Katalin házelnök tegnap nem engedélyezte a parlamentben, hogy két fideszes képviselő Gyurcsány Ferenc és családi környezete állambiztonsági kapcsolatairól interpelláljon a miniszterelnökhöz. Az ellenzéki politikusok szerint a kormányfő kérésére döntött így Szili. László Boglár kormányszóvivő ezt cáfolta. Kifejtette: sem Gyurcsány Ferenc, sem a kormányfő egyetlen családtagja nem volt kapcsolatban a pártállami titkosszolgálatokkal.
