A Moabitban ül! – közismert kifejezése ez a német nyelvnek. Berlin e városrészében százhuszonnégy esztendő óta működik az ország legnagyobb börtöne. A vörös téglából felhúzott épület az újraegyesítést követően a hajdani NDK prominens képviselőinek nyújtott otthont: Erich Honecker államfőnek, Erich Mielkének, a hírhedt állambiztonsági minisztérium irányítójának. Hansjürgen Karge főállamügyész meg van győződve arról, hogy a labdarúgópályákon hamisan fütyülő Robert Hoyzer játékvezető még nem mondott el mindent a megvesztegetési botrány részleteiről, s a fegyintézetben arra kellett nagyon ügyelni, hogy a futballbíró nehogy véletlenül összetalálkozzon a fogadási csalások agytrösztjének tartott és ugyancsak ott fogva tartott horvát származású testvérekkel.
A nyomozók közben tovább folytatták a szövevényes ügy felderítését. A huszonnégy éves Robert Hoyzer rövid bírói pályafutása során hatvanhárom mérkőzésnek volt aktív résztvevője, harminchat alkalommal fújta a sípot.
A gyanúlista eddigi legmeglepőbb pontja, hogy még barátságos mérkőzés elcsalására is kapott megbízást: ezer euró ellenében 2004. július 31-én a Hansa Rostock 3:1-re verte az angol Middlesboroughot.
A bíróság összesen nyolc mérkőzésen üzletszerűen és csoportosan elkövetett csalás miatt adta ki ellene a letartóztatási parancsot. A törvény szerint ilyen bűntényre akár tízévi szabadságvesztés is kiszabható. Az affér méreteinek ismeretében Joseph „Sepp” Blatter, a nemzetközi szövetség, a FIFA elnöke kénytelen volt elismerni: „Ahol nagy pénzek forognak, ott mindig megjelennek az ügyeskedők is. A labdarúgás sem jelent kivételt.” Theo Zwanziger, a német labdarúgó-szövetség (DFB) társelnöke letörten vallotta be, nem számolt azzal, hogy ilyesmi megtörténhet.
Hoyzer mellett két további német játékvezető neve is felmerült. A koronatanú azt állítja, hogy kollégája, Dominik Marks – akit tegnapelőtt letartóztattak – harminchatezer eurót kapott két találkozóért. A regionális ligában a Hertha BSC és az Arminia Bielefeld amatőrei közötti meccs prémiumát – hatezer eurót – Hoyzer állítólag személyesen adta át kollégájának a Marks-lakás konyhájában. A Münchenben megjelenő Focus hírmagazin – a kihallgatási jegyzőkönyvre támaszkodva – közölte, Hoyzer igyekezett további játékvezetőket is beszervezni. Egyike ezeknek Torsten Koop, akit a DFB által rendezett továbbképző tanfolyamon próbált megnyerni. A jelölt elutasította ugyan az ajánlatot, de nem értesítette a szövetséget. A DFB és Manfred Amarell – a német bírák szóvivője – azonnal pálcát tört Koop felett: „Aki ilyen esetben nem tesz azonnal jelentést, az nem vezethet többé meccseket!”
A szövetség a maga hatáskörén belül kétmillió euró kártérítést hajlandó fizetni az SV Hamburgnak, mivel a csapat a kupaküzdelmek első fordulójában Hoyzer hathatós közreműködésével kapott ki a harmadosztályú SC Paderborntól. Ugyanakkor a DFB elutasította a hamburgiaknak a találkozó megismétlésére tett kérvényét. Másként döntött viszont a Bundesliga másodosztályában elcsalt LR Ahlen–Wacker Burghausen bajnoki mérkőzésről, ennek újrajátszását ugyanis elrendelte.
Hoyzer vallomása szerint mindennapos volt, hogy a játékvezetők gondját viselő funkcionáriusok olykor nyilvánosházakba vitték őket. Az FC Sachsen Leipzig–Erzgebirge Aue találkozó előestéjén Hoyzer maga is tagja volt annak a csoportnak, amelyet a rendezők előbb egy bárban, majd egy bordélyban láttak vendégül.
A súlyosan kompromittált német játékvezető egyik cinkostársa 2004. december 1-jén elcsalta a Panionios Athen–Dynamo Tbilisi UEFA-kupa-meccset. A vendégek az első félidő befejeztével még 1:0-ra vezettek, végül 5:2-re kikaptak. A vendéglátók két gólja pillanatokkal a lefújás előtt esett. Görög sajtóértesülések szerint a végeredményt Grúziában a beavatottak már két nappal korábban ismerték. A találkozót a román Alexandru Dan Tudor vezette. Hoyzer a görögországi csalások nagyságrendjét jelentősnek minősítette. A görögök mellett szerinte Horvátországban és Ausztriában működnek hasonló bűnszövetkezetek.
A futballbotrány más sportágakra is ráirányította a figyelmet. Frank Bohmann német kézilabda-menedzser úgy véli, hogy szorosan alakuló mérkőzéseken nem nehéz manipulálni a végeredményt. Gyanúja elsődlegesen az európai kupatornákra és az ott működő bírókra összpontosul. A 2000-es Bajnokok Ligája-kézilabdadöntőben (Barcelona–Kiel) a szlovén Kalin, Koric bírópár olyan nyilvánvalóan segítette a katalánokat, hogy a találkozót megtekintő német játékvezető, Wilfried Lübcker felháborodva jelentette ki: „Óriási disznóság volt! Tudom, mi folyik a háttérben. Amikor a bírók tömött bőrönddel hagyták el a csarnokot, a televíziós kamerákat már régen kikapcsolták.”
Egyiptom válogatottja a szintén szlovén Repensek, Pozeznik kettősnek köszönhette, hogy kijutott az olimpiai játékokra Athénbe – állítólag ötezer dollár ellenében. A vizsgálatok eredménytelenek maradtak. Gondoljuk meg: a kombinációs fogadások száz euró befektetéssel csaknem tizenhétezer euróra rúgó bevételt ígérnek, ha valaki eltalálja a mérkőzések eredményeit.
A bajor televízió Report című adása ugyanakkor a teniszben rejlő manipulációs lehetőségekre hívta fel a figyelmet. „Ebben a játékban apróságokon múlik sok minden. Néhány hibával feltűnés nélkül lehet veszteni” – mondotta a kamerának hátat fordító profi játékos. A magát hivatásos szerencsejátékosnak nevező, kizárólag a tenisztornákkal foglalkozó Christian Plenz adatai azt bizonyítják, hogy 2003-ban Lyonban az orosz Kafelnyikov manipulált vereséget szenvedett a spanyol Vicentétől. Röviddel a mérkőzés előtt ugrásszerűen megemelkedett a Vicente győzelmére tett fogadások összege, és a szupersztár Kafelnyikov vesztett. A profik szövetsége (ATP) azonnal vizsgálatot szorgalmazott, de nem tudta rábizonyítani Kafelnyikovra a csalást.
Az állami felügyelet alatt álló német Oddset sportfogadási iroda az eddigi ellenőrzési rendszer további kiépítésén fáradozik. Gyanús helyzetben azonnal értesíti az államügyészséget, a nyereségek anonim kifizetését pedig beszünteti.
A Robert Hoyzer kirobbantotta botrányból egyelőre mindössze a technikai kutatás szakemberei húzhatnak hasznot. Ők örömmel értesültek arról, hogy a mindeddig igen tartózkodó FIFA végre hajlandó foglalkozni a labdába beépített mikrocsip használatával. A tizenöt gramm súlyú kis berendezés jelzi például, ha a labda teljes terjedelmével túljutott a gólvonalon. A játékosok sípcsontvédőjébe beépítve pedig azonnal tisztázná a vitás leshelyzeteket. Az Erlangenben működő Fraunhofer Intézetben máris megkezdődött a munka. A FIFA hajlik arra, hogy a szeptemberben Peruban lebonyolítandó ifjúsági világbajnokságon bevesse a mikrocsippel felszerelt labdát.
A német futballbotrány így még akár pozitív fejezettel is gazdagodhat.
origo.hu
Szorcsik Viki metróbalhéba keveredett
