Immár az sem világos a tovább hömpölygő ügynökbotrány kapcsán, hogy pontosan kinek vagy kiknek van joga az egykori tartótisztek vagy beszervezettek neveit tartalmazó listákat nyilvánosságra hozni. Ugyanis Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos napokban kiadott közleményében azt írta, hogy „a történész” a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának megsértése nélkül is nyilvánosságra hozhatja az állami szerv nevében eljáró, hatáskörét gyakorló személyek (például a III/II-es vagy III/III-as ügynökök) adatait, ha abba az érintettek beleegyeztek, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek megismeréséhez szükséges. Ugyanakkor tény, hogy a levéltárakban kutatók egy jelentős része nem történész, és a kutatási engedélynek sem feltétele, hogy valakinek történészi diplomája legyen. Például nem rendelkezik ilyen képzettséggel az SZDSZ korábbi képviselőjelöltjeként és a Nyilvánosság Klub egyik vezéralakjaként megismert Kenedi János sem, aki ennek ellenére gyakran nyilatkozik az ügynökbotránnyal kapcsolatban mint történész. Ráadásul az ügynöktörvény egyik benyújtója, Burány Sándor (MSZP) Boross Péter volt belügyminiszter, Gálszécsy András volt titokminiszter és Petrétei József igazságügy-miniszter mellett a közelmúltban Kenedivel is „szakértői” egyeztetéseket folytatott. Kenedi János lapunknak elismerte, nincs történészi diplomája, foglalkozására nézve azonban történész.
Ismert történészeket is szerettünk volna megkérdezni az ügyben, de egyikük sem kívánt nyilatkozni arról, szerencsés-e, ha a csupán érettségizett és pártpolitikához köthető Kenedi János exponálja magát az ügynökbotrányban.
Kenedi a napokban azt mondta, „csak mese” a magyar titkosszolgálatok azon aggodalma, hogy a szocialista rendszer idején külföldön tevékenykedő lebukott és le nem bukott magyar hírszerzők érdeke sérülne, ha nyilvánossá válna a pártállami titkosszolgálat tevékenysége. Ennek ellentmond, hogy Kozenkay Jenő egykori III/II-es operatív tiszt a minap úgy nyilatkozott: izraeli érdekeket szolgál a magyar titkosszolgálatok meggyengítése, amelyért a zsidó állam egymillió dollárt fizet (lásd alábbi cikkünket). Kozenkay személyes adatokkal való visszaélés miatt följelentette az egyik ügynöklistát megjelentető Political Capital kutatóintézetet.
Álnevek a dokumentumokban. Kenedi János 1996-ban Kis állambiztonsági olvasókönyv címmel kiadott könyvében kihagyta az iratokon szereplő alacsonyabb beosztású rendőrtisztek nevét, megváltoztatta az ügynöki hálózat együttműködőinek a fedőnevét, az intézkedések és megfigyelések szenvedő alanyainak nevét pedig hol közölte, hol álnevet használt. Mindezt a személyiségi jogokra való hivatkozással próbálta igazolni a szerző.
