A magyar fellépés előzménye, hogy január 11-én Románia felkérte hazánkat: vegyen részt a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálati eljárásában. A környezetvédelmi tárca a civil szervezetek, valamint az állampolgárok ajánlásait is felhasználva a napokban levélben küldte el javaslatait a román hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy milyen szempontokkal egészüljön ki a projekt környezeti hatásvizsgálati dokumentációja.
Magyarország a többi közt kéri, hogy a hatásvizsgálati dokumentáció részletesen elemezzen valamennyi olyan tevékenységet, amely határon átterjedő környezeti hatást eredményezhet a létesítés, az üzemeltetés és a felszámolás időszakában. A hazai szakemberek szeretnének pontos adatokat arról is, hogy a beruházás milyen hatással lehet a felszíni és a felszín alatti vizekre, a védett természeti területekre és a térség ökoszisztémájára.
Magyarország javasolja, hogy a hatásvizsgálat térjen ki az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espooi egyezményben, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló uniós irányelvben, valamint az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló helsinki egyezményben foglalt követelményekre is.
Magyarország kéri, hogy a beruházó Rosia Montana Gold Corporation indokolja meg a használni kívánt technológia előnyeit, mutassa be az elérhető legjobb technikának való megfelelőségét, ismertesse az üzemeltetés műszaki paramétereit, külön figyelmet szentelve a cianidkezelés és -mentesítés módjára. A zöldtárca szorgalmazza azt is, hogy a beruházó dolgozzon ki alternatív módszereket is a bányaüzemeltetésre. Tájékoztatást várnak továbbá a bánya bezárását követő rekultiváció módjára a felelősök, a pontos költségek és az anyagi fedezet megnevezésével.
A környezetvédelmi minisztérium mindezeken túl megfontolásra javasolja a román hatóságoknak a régészeti szempontok figyelembevételét, a szociális és gazdasági hatások elemzését, továbbá annak vizsgálatát, hogy a beruházás elmaradása esetén milyen mértékű bevétele származhatna Verespataknak és a környéknek a turizmusból.
Emlékezetes: ellenzéki politikusok, köztük Turi-Kovács Béla, a Fidesz környezetvédelmi kabinetjének képviselője és Illés Zoltán, a párt politikusa korábban erélyes fellépést sürgettek a verespataki beruházással szemben. Azt szerették volna elérni: a magyar kormány ne járuljon hozzá Románia EU-csatlakozása környezetvédelmi fejezetének lezárásához, ha szomszédunk nem mond nemet a beruházásra. A kormányoldal azonban nem volt hajlandó ilyen feltételeket támasztani a brüsszeli tárgyalások során. A bánya környezethatósági engedélyéről várhatóan az év végéig döntés születik. A román hatóságoknak – a határon átnyúló kockázatok miatt – a döntéshozatal során figyelembe kell venniük a magyar álláspontot is.
origo.hu
Régészeti leletet fosztogatott az illegális kincsvadász
