A bizonytalan eredetű és hamis listák kampányszerű közlése is része az egyház elleni támadásnak – állapítja meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tegnapi közleménye. A dokumentum rámutat arra is, hogy az egyházi személyek beszervezésükkor éppen a politikusok áldozataivá lettek, illetve azzá válnának, ha nevük nyilvánosságra kerülne. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese a távirati irodának elmondta: a szocialisták arra kérik a püspöki kart, hogy az ügynökmúlttal kapcsolatban teljes tekintélyével álljon a nyilvánosság pártjára. Máté-Tóth Miklós, a Szegedi Tudományegyetem vallástörténeti tanszékének vezetője lapunknak korábban azt mondta, a mostani, hiszterizált légkörben nem várható el, hogy bármelyik egyház ügynökmúlt szempontjából önvizsgálati intézkedéseket foganatosítson.
A Szakértő ’90 által jegyzett ügynöklistán szerepel Kocsis Elemér, a Magyarországi Református Egyház zsinatának rendszerváltozás előtti lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, aki határozottan tagadta, hogy ügynök lett volna. Az MTI-nek kifejtette: olybá tűnik neki, mintha lemásolták volna a korábbi püspökök névsorát.
– Ha az összeállítók annyira biztosak lettek volna abban, hogy én mit csinálok, ekkora elírásokat biztosan nem követnek el a személyi adataimban – nyilatkozta a Magyar Nemzet megkeresésére Szőke János szalézi atya, hangsúlyozva, hogy soha nem állt kapcsolatban a titkosszolgálatokkal, ezért már meg is tette feljelentését. Félreérthetetlenül a szalézi szerzetes szerepel az internetes névsoron, de a Szakértő ’90 mind a nevét, mind édesanyja nevét, mind pedig születési adatát pontatlanul közli. Szőke páter – aki hazatelepülése, 1994 óta Mindszenty József boldoggá avatási ügyét irányítja – 1948-tól negyvenhat éven keresztül nem is élt Magyarországon. Nyugati emigráns magyar lelkipásztorok úgynevezett papi szenátusát elnökölte; 1977-ig be sem engedték Magyarországra.
Könyv a Kádár-rendszer egyházügyi hivataláról. A kommunista rendszer által létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységét ismerteti az a könyv, amelyet tegnap mutattak be Budapesten a Ráday Könyvesházban. Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége című mű átfogó képet nyújt a hivatal működéséről, szövevényes kapcsolatrendszeréről és az egyházak belső hitéletébe való agresszív beavatkozásról – mondta Fekete Ágnes, a Magyar Rádió református vallási műsorok szerkesztője. Köpeczi Bócz Edit, a kötet szerzője közölte: az Állami Egyházügyi Hivatal olyan besúgói hálózatot épített ki, amely „pótolhatatlan” volt. 1956-ban nagyon sok lelkészt koholt vádak alapján fegyházbüntetésre ítéltek. „Már ott a börtönben elkezdődött némelyek beszervezése (…) zsarolással, megfélemlítéssel” – tette hozzá. (MTI)
