Nem várható lényegi változás a csecsenföldi helyzetben attól, hogy a szeparatista erők Abdul Halim Szajdulajev saría bírót állították megölt vezetőjük, Aszlan Maszhadov helyére. A jövőt találgató elemzők megjegyzik, hogy a szaúdi származású vahhabita vallási vezetőt még Maszhadov jelölte ki utódjául, így valódi irányítást tőle sem lehet várni. A legtöbb szakértő úgy véli, hogy a tényleges hatalom a gerillák között továbbra is éppúgy Baszajev és a „délnyugati front” szintén szélsőséges parancsnoka, Doku Umarov kezében marad, mint Maszhadov alatt.
Eközben megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság ugyan visszafogottságra és politikai párbeszédre szólította fel a csecseneket és az oroszokat a csecsenföldi konfliktus megoldása érdekében, ugyanakkor egyes tagországokkal ellentétben nem ítélte el az akciót. Annak ellenére sem, hogy például rendszeresen bírálja a különböző terrorista vezetők ellen végrehajtott izraeli célzott gyilkosságokat. Ebben a kettősségben elemzők annak jelét látják, hogy az EU nagyon fontosnak tartja az orosz vezetéssel fenntartott jó viszony megőrzését, s nem akarja különböző nyilatkozatokkal megterhelni ezt a kapcsolatrendszert.

Halál helyett második esély: egy segélykiáltás mindent megváltoztatott