Ha az emberiség változatlan ütemben használja fel a természeti erőforrásokat, akkor olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el, amelyek hatására a Föld képtelen lesz megélhetést nyújtani az élőlényeknek. Így foglalta össze kutatási eredményeit a Millennium Ecosystem Assessment (millenniumi ökoszisztéma-értékelés). A BBC-n közzétettek szerint 95 ország ezerháromszáz kutatójának négyéves munkájával készült el a jelentés, amely drámai jövőt jósol. Szinte a felismerhetetlenségig megváltoztatta az emberi tevékenység az ökológiai rendszereket. Az elmúlt ötven évben olyan mértékben éltük fel a rendelkezésünkre álló élelmiszereket, ivóvizet, fát, építő- és üzemanyagot, mint még soha az emberiség történetében. Minden elért eredmény, amellyel a nyomort, az éhezést számoltuk fel vagy éppen az egészségügyi ellátás színvonalát növeltük, fenntarthatatlan lesz, ha nem lassítunk ezen a tempón. A fenti javakra a második világháború után született népesség pályázik. Több földet vontak be a mezőgazdasági termelésbe 1945 után, mint a XVIII. és XIX. században együttvéve. Az eddig felhasznált (először 1913-ban előállított) szintetikus nitrogéneket tartalmazó műtrágyamennyiség legalább felét 1985 után szórták a szántásokba. Jól láthatók a jelei az előző folyamatoknak: a világ emlős, madár- és kétéltű fajainak tíz-harminc százaléka már kipusztult, vagy közvetlenül a kihalás szélére sodródott.
Életben maradásunk szempontjából négy kedvező jelenséget számoltak össze a kutatók: több növényt termelünk, több haszonállatot hizlalunk, több halat nevelünk a tavakban, és a legnagyobb környezetszennyező országok megegyeztek a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A 2500 oldalas tanulmány szerzői úgy látják, az öngyilkos pusztulásba rohanást oktatással, új technológiák kidolgozásával vagy éppen magasabb árakkal lehetne lassítani.
Járványok várhatók. Egyszerre kellene megóvni és ügyesebben felhasználni a természeti erőforrásokat – nagyjából ez a húszmillió dolláros költségvetéssel készült jelentés végén levont tanulság. Ezek megvalósításához gyökeres változtatások szükségesek a társadalom minden rétegében, a döntéshozóktól a kormányközi szinteken át az üzleti és civil szerveződésekig – szögezték le a kutatók. Hozzátették: ha a figyelmeztetést nem vesszük komolyan, a következő ötven évben súlyos környezeti változások, ezek nyomában járványok, éhínségek várnak ránk.
