Napi sajtószemle

LA LIBRE

Az újság közép- és kelet-európai országok átvilágítási problémáival foglalkozó cikkét a széttárt karú (Brüsszelben a jövő hétre várt – L. I.) Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök nagyméretű fotója illusztrálja azzal az aláírással, hogy „a kommunista rezsim idején a kémelhárítás ügynöke volt”.


Kurier

A félbulvár osztrák lap idézi Horváth István bécsi magyar nagykövet azon szavait, hogy a magyarok még semmit sem éreznek az uniós csatlakozás előnyeiből. Horváth kifejtette, hogy a magyarok először csak néhány év múlva hasznosodnak az EU által biztosított előnyökből.


Der Standard

Az osztrák balliberális lap budapesti tudósításában arról ír, hogy a magyar fővárosban tartózkodó Szilvan Salom izraeli külügyminiszter gyűlölet elleni törvény elfogadását sürgette és azt, hogy a Hezbollah szervezetet vegyék fel a terrorszervezetek jegyzékébe.


LewRockwell.com

A népszerű jobboldali amerikai honlapon hosszú cikk jelent meg De mi van a magyarokkal? címmel, amelynek szerzője Murray N. Rothbard. Írása elején leszögezi, hogy az elfojtott nacionalizmus kitörése a kommunizmus összeomlása óta többször végre etnikai igazságot szolgáltatott a népeknek, kezdve a szlovénektől az abháziakon át a horvátokig. Még a németek is egyesültek etnikai alapon. Csak éppen „egyetlen elnyomott és megvetett etnikai csoport marad mozdulatlan, és senki nem látszik vele törődni: a csodálatos, ősi magyar népről beszélek”. A magyaroknak senki nem akar igazságot szolgáltatni, mert „kétségtelenül, az ilyenfajta igazságtétel kényelmetlen lenne az Új Világrendnek, amely egyértelműen az 1989 vagy 1991 előtt létezett határok területi felbontathatatlanságán alapul”. Csakhogy a horvátok és szlovének nyugodtan fütyültek az egészre, „és semmi oka sincs annak, hogy ugyanezt a magyarok ne tennék meg”. Magyarországot az antant szakította szét a szörnyű Trianoni Szerződéssel. A magyaroknak a Wilson-i jelmondat, a „nemzeti önállóság” éppen olyan volt, mint az orwelli Állatfarmon: egyes etnikai csoportok felfedezték, hogy egyenlőbbek másoknál. „Szegény Magyarországot etnikai és nyelvi testvérei egyharmadától megfosztották… több százezer magyar nyomorog szlovák zsarnokság alatt… Dél-Szlovákiában és a Vajdaság északi részén lakó magyarok most közvetlen szerb uralom alatt nyögnek, miután korábban már félautonóm státust élveztek.” A szerző ezután sorra veszi Erdély és Kárpátalja hasonló helyzetét, és felszólít határrevízióra, ami persze „nem tetszik a New York Times-féle” szociáldemokratáknak, akiknek csak az amerikai és izraeli nacionalizmus van ínyükre.