Továbbra is érdekeltek a magyar építőipari cégek a németországi kontingentált vállalkozási tevékenységben. Ugyanakkor a kontingens jelenleg 3800 fő havonta, ám kihasználtsága mégis csupán 33 százalékos – mondta Tolnay Tibor. Az okok között az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (Évosz) elnöke a német dekonjunktúra és a magas munkanélküliségi ráta mellett azt említette, hogy a magyar kis- és középvállalkozások gyakran nem ismerik az uniós vállalkozási feltételeket. Tolnay aláhúzta: ezeknél is nagyobb probléma, hogy a magyar cégek bizonytalanságban vannak. Koji László témafelelős alelnök aláhúzta, a német hatóságok első uniós „élményként” tavaly áprilisban 21 magyar cég ellen indítottak – kommandós módszerrel – eljárást, s ezeket még nem zárták le, ami a megrendelőket és a vállalkozásokat elbizonytalanította.
Tolnay szerint a problémák megoldásában mindkét állam hatóságainak közre kell működnie. Hozzátette: a magyar gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztés intézményeitől nagyobb odafigyelést várnak. Az Évosz szeretné a kvótaszabályozás, a németek által az idegenrendészet miatti várakozási idők, az egyes keleti tartományokban meglévő vállalkozási tilalmak megszüntetését, továbbá a német szabadságpénztár befizetési és a kiküldetési pótlék megfizetési kötelezettségek eltörlését. A kontingens alapján tevékenykedő magyar vállalkozások tavaly 55-56 milliárd forint értékű tevékenységet végeztek.

Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat