A készülő új távhőtörvény különösen aktuálissá tette azokat a kérdéseket, amelyekkel a Magyar Nemzet március 7-i számában megjelent Loppert Csaba Az energia zavartalanul elfolyik című publicisztikája foglalkozott.
Mindenekelőtt nem szerencsés a „kényszerfogyasztót” lakónak nevezni, amikor túlnyomó többségük társasházi vagy lakásszövetkezeti lakástulajdonos. Kényszerfogyasztói helyzetük akkor dőlt el, amikor társasházi vagy szövetkezeti központi fűtéses lakást vásároltak. A helyzet azonban nem a távfűtés sajátossága, ugyanez áll fenn az olajat, földgázt, és még néhány esetben a szilárd tüzelőanyagot égető központi fűtéses házaknál. A fűtési rendszer műszaki felépítésénél fogva is oszthatatlan, közös tulajdonban van és felette a tulajdonostársak közösen rendelkeznek, ugyanúgy, mint a tető, a lift és más, az épület alkotórészét képező dolgok esetében. A sokemeletes, soklakásos épület (akár panel, akár nem) nem egymás mellé és fölé halmozott, a szomszédoktól független családi ház. A szabályozható – esetleg akár külön is mérhető – fűtés problémája akkor is megmarad, ha a tulajdonostársak mondjuk a távfűtési rendszerről való leválásról döntenek, melyhez közösen joguk van (volt is néhány példa erre), és helyette mondjuk gázkazánt állítanak be. Ettől még az ablaknyitás, a nagy hőveszteség, a földszinti fagyoskodás megmarad. Az épületek energiahatékony építészeti (nyílászárók, külső hőszigetelés) és épületgépészeti felújítása és korszerűsítése jelentene megoldást, ismét hangsúlyozva: nem csak távfűtés esetén. Ez elsősorban a lakástulajdonosoknak hasznos, hiszen csökkenne az energiafelhasználás és a rezsi, növekedne a komfort és a lakás értéke. Nemzetgazdasági előny a csökkenő energiaimport és a környezetvédelem, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklődésében mutatkozna. A rekonstrukció tehát elsősorban a lakástulajdonosok feladata, a gond az, hogy ritkán rendelkeznek a szükséges pénzforrásokkal. Azt is látni kell, hogy a fűtési mód megváltoztatása esetén az egyik monopóliumot cseréljük fel egy másikkal.
Általában nem az a jellemző, hogy az önkormányzatok a távhőn nyert profitot más közösségi feladatok ellátására fordítják. Jó esetben a távhőszolgáltatás fejlesztésére fordítják, rosszabb esetben pedig nincs jelentős nyereség és a folyamatos működtetés biztosítása is gondot okoz. Díjtartozásért eddig sem volt egyetemleges felelősség, Budapesten pedig a Főtáv Rt. 45 éves fennállása óta nem zárt ki lakóépületet a szolgáltatásból, mert a lakáshasználó nem fizetett.
Sturdik Miklós PR-osztályvezető, Főtáv Rt., Budapest
origo.hu
Jogerős Karácsony Gergely pride-parádéjának betiltása
