A polgárok széles rétegének meggyőződése szerint Christian Wulff, Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke, a szövetségi CDU alelnöke jelentené a legnagyobb veszélyt az SPD-kancellár számára. Bár a negyvenöt éves Wulff visszautasít minden esélylatolgatást, a színfalak mögött azonban – ha csak óvatosan is – igyekszik kitapogatni, milyen támogatásra számíthatna a kereszténydemokraták táborában. Merészségének alappillérét az ország politikusainak népszerűségi ranglistája szolgáltatja. Ezen a táblázaton januárban sikerült először bekerülnie az első tíz közé, alig négy héttel később viszont leszorította az első helyről az ott három esztendeje biztosan trónoló Joschka Fischert. Ilyen üstökösszerű felemelkedésre mindeddig nem volt példa. A baloldali Der Spiegel hírmagazin legutóbbi analízise szerint a németek harmincnégy százaléka benne látja Schröder legveszélyesebb konkurensét. A jó megjelenésű jogász elsősorban az idősebb korosztály és a nők szimpátiáját élvezi.
Ne feledjük, hogy Schröder a „gyengébb nem” hathatós támogatásával váltotta le Helmut Kohlt. A televízió képernyőjén tett hatásával Wulff egyenrangú ellenfélnek bizonyulna. A média azonnal felismerte a CDU fiatal korosztályához tartozó politikus adottságait, és helyet biztosított neki a köztársaság helyzetéről folyó vitaműsorokban. Wulff remekül használta ki az így kapott lehetőségeket, és a nagyközönség számára is érthető módon vázolta fel a vörös–zöld kormány gyengéit. „Az emberek nyolcvanöt százaléka fél a jövőtől. A kancellár javaslatai nem képesek változtatni ezen a helyzeten” – ilyen egyszerű és találó megállapítások ma biztos szimpátiapontokat jelentenek. Alsó-Szászország berlini képviseletének tagjai pedig igyekszenek kipuhatolni, hogy Wulff milyen segítségre számíthatna a CDU/CSU frakciójában.
A saját tábor támogatása ugyanis a választási siker első alapfeltétele. A honatyák figyelmét nem kerülte el, hogy Wulff szeptemberre irányozta elő pártja kancellárjelöltjének megnevezését, és javaslatokat tett az árnyékkormány több miniszteri feladatkörének betöltésére is. E taktikázást komolyan figyelik a „bebetonozott” kancellárjelöltek is. Angela Merkel fokozott idegességgel figyeli a fejleményeket, Edmund Stoiber provokálva érzi magát. Wulff esélyeit jelentősen befolyásolhatja május 22-én az Észak-Rajna-Vesztfáliában sorra kerülő választás. Ha a kereszténydemokratáknak nem sikerülne leváltaniuk az SPD–Zöldek-koalíciót, akkor Wulff húzna hasznot a csalódásból.
Hatalmi harc a liberálisoknál? A német FDP pártelnöke, Guido Westerwelle és frakcióvezetője, Wolfgang Gerhard a jelek szerint még a párt vezetésének kérdésében sem tud megegyezni. Ugyan Westerwelle vitatja, hogy a vezetőségben problémák adódnának, ám az, hogy a párttagok minden erőfeszítésükkel az FDP összefogásán munkálkodnak, mégiscsak a német liberális párt gyengeségét mutatja. Mindeközben a kormánykoalíciót alkotó FDP olyan ártalmatlan környezetvédelmi vitatémákkal igyekszik népszerűséget szerezni, mint például a nagyvárosi szálló por kérdése. (MN)
