Több mint nyolcszázmillió euróért szerezhette meg az Enel a szlovák nemzeti áramszolgáltató hatvanhat százalékos részvénycsomagját. A privatizációs megállapodásban azt is vállalta: június 30-ig elkészíti a beruházási tervét a mohi (Mohovce) atomerőmű 3. és 4. blokkjának befejezésére, valamint a novákyi és a vojanyi hőerőmű elöregedett technológiájának cseréjére. Ismeretes: Mohiban (Mohovce) két, Apátszentmihályon (Jaslovské Bohunice) a V–1 és V–2 erőműben négy szovjet, VVER–440 típusú atomerőműblokk üzemel. A szlovák, osztrák és magyar környezetvédők évek óta ellenzik a mohi atomerőmű két félkész reaktorának befejezését. Kockázatosnak tartják ugyanis, hogy a régi, szovjet technológiájú blokkot nyugati elektronikával próbálják korszerűbbé tenni. Az atomerőmű építését korábban gazdasági megfontolásokból hagyták félbe.
Szlovákia a tiltakozás hatására sokáig fontolgatta az építkezés folytatását, ám mivel északi szomszédunk az EU-csatlakozás előfeltételeként vállalta az apátszentmihályi atomerőmű még elavultabb V–1 és V–2 blokkjainak leállítását, a mohi beruházás folytatása mellett döntött.
Az elektromos művek összértékében nem is szerepeltették a leállítandó apátszentmihályi blokkokat, s az Enel nem vásárolta meg az ottani – a lapunk által korábban részletesen bemutatott és sokáig eltitkolt 1977-es csehszlovákiai atombalesetet szenvedett – A1-es blokkot sem, amelynek végleges leállításán ma is dolgoznak.
Az elektromos művek vagyonába nem számították bele a bősi vízerőművet sem, mert az továbbra is a Magyarországgal fennálló nemzetközi vita tárgyát képezi. Kiderült azonban, hogy az Enel hoszszú távra bérbe szeretné venni a bősi vízerőművet. A bérletről kötendő esetleges szerződést évente újítanák meg. Ellenben ha a Nemzetközi Bíróság a bősi ügyben Magyarország javára dönt, és Szlovákiát, egyben az elektromos művet kártérítés megfizetésére kötelezi, az Enelnek nem kell felelősséget vállalnia.
– Az Enel az utóbbi évek legfontosabb műveletének a szlovák piacra való belépést tekinti – jelentette ki Paolo Scaroni, az olasz vállalat általános igazgatója a szerződés aláírását követően. Az olaszok számára ezzel a lépéssel az atomenergia is hozzáférhetővé vált, amelynek termelését 1986-ban népszavazáson utasította el Olaszország. Hozzátette: nagyon fontos beruházásról van szó, amely meghaladja a százmilliárd szlovák koronát is. A mohi atomerőmű befejezése az elektromosenergia-hiánnyal küzdő és behozatalra szoruló Olaszországnak is segíthet. Scaroni azonban cáfolta, hogy az elektromos áramot elsősorban Szlovákiából szereznék be.
Az Enel az európai energetikai piac jelentős szereplője. Az olasz kormány tavaly adta el többségi tulajdonrészét a cégben, az így szerzett 7,5 milliárd eurót az állami adók csökkentésére használta fel. Az Enel az atomenergiát kivéve az energiaipar minden fajtájában képviselve volt idáig. Ismeretes: Olaszország energiaellátás szempontjából az egyik legkevésbé ellátott országok közé tartozik, az elektromos áram hatodát külföldről szerzi be. Az Enel nem titkolta: erős pozíciót szeretne kiépíteni a közép- és kelet-európai piacon. A cégnek többek között részesedése van a bulgáriai és a romániai elektromos piacon is. A térségben az Enel legnagyobb vetélytársának a cseh elektromos műveket (CEZ) tartják.
Az olasz lapok szerint a tranzakció után Szlovákia a térség energiatermelésének központjává válhat, mert a visegrádi országok alkotta Centrel elektromos rendszer központi helyét tölti be. Az Il Sole 24 ore olasz napilap gazdasági újságírója ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy még éles viták várhatók a szlovák energiaipar területén, mert a szlovák elektromos művek az ország szükséges elektromosáram-forgalmából 84 százalék felett diszponált. A lap megjegyezte: Szlovákiában jelenleg 35 százalékkal olcsóbb a hazai előállítású elektromos áram, mint Olaszországban. A Financial Times angol napilap szerint az Enel „ugródeszkának” használja szlovákiai beruházását a keleti piacok felé. Az osztrák Der Standard napilap kommentár nélkül, de nyilvánvaló csalódottsággal, a Mohi atomerőművet befejezik címmel számol be az olasz energetikai konszern szlovákiai szerepvállalásáról. Megjegyzi: Olaszországban egy 1986-os népszavazás eredményeként az összes atomerőművet leállították, de nyilvánvaló: az Enel továbbra is piaci szereplő akart maradni, és arra terjeszkedik, amerre lehetséges. Tehát kelet felé.
Kockázatos privatizáció. Perger András, az Energia Klub programvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia már ma is energiafelesleget termel, így a mohi atomerőmű újonnan felépítendő blokkjai is az energiaexportot szolgálnák. Ez viszont súlyos kérdéseket vet fel, elég csak arra gondolni, hogy miközben például olasz szolgáltatókhoz jut az ottaninál olcsóbban termelt szlovák nukleáris energia, az atomszeméttel és a környezetvédelmi kockázat problémájával már Szlovákia lakóinak kell szembenézniük – vélekedett. Rámutatott arra is, hogy egy atomerőmű privatizációja mindig azzal a kockázattal jár, hogy a tulajdonos az üzleti érdekeket a biztonság szempontjai elé helyezi. (H. G.)
