A Rajna-parti város igazságszolgáltatása indította el az affér lavináját, miután az embercsempész Anatoli Barg elleni perben hozott ítéletet enyhítette azzal a magyarázattal, hogy az elkövetett bűntényre nem került volna sor, ha a tettes nem támaszkodhat a szövetségi kormány diplomáciai rendelkezésére. Ennek lényege: kétes hátterű vízumkérvények esetében is kiadni a beutazási engedélyt, az „utazás szabadságának” eleget téve. Egbert Bülles, a vádat képviselő államügyész a per során felvilágosító állásfoglalásért folyamodott mind a bel-, mind a külügyminisztériumhoz, és meglepetéssel tapasztalta, hogy a két tárca nem reagál. Az elszánt Bülles végül azzal fenyegetőzött, hogy befolyásánál fogva házkutatást rendel el a szövetségi minisztériumokban. A levegőben lógó botrány jobb belátásra bírta az illetékeseket. A kért aktákat végre kézhez kapva, az államügyészt újabb meglepetés érte. Az iratokból ugyanis kiderült, Berlinben tisztában voltak a vízumügy hátterének minden részletével.
Az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés specialistájának számító Bülles azt is elmondta a vizsgálóbizottság tagjainak, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatott minisztériumi alkalmazottak valótlan állításokkal igyekeztek hátráltatni a pert. Ulrich Höppner – a per bírája – hasonló értelemben foglalt állást, és úgy vélte, a külképviseletek a szociáldemokrata– Zöldek-kormány politikai utasítására hajtottak fejet, és adták ki nagyvonalúan az egész EU-ra vonatkozó beutazási engedélyeket. „Ebben keresendő a kabinet felelőssége” – hangoztatta a bíró. Helmut Königshaus, a vizsgálóbizottság FDP-tagja a hallottak alapján leszögezte: a külügyminisztérium elvitathatatlanul hazudott. Joschka Fischer helyzete ennek megfelelően egyre kritikusabbá válik. Az alkancellár továbbra sem hajlandó állást foglalni kihallgatásának időpontjáról, nyilván attól tartva, hogy vallomása tovább rontja az alapjaiban megrendült vörös–zöld-koalíció esélyeit május 22-én a tartományi választáson Észak-Rajna-Vesztfáliában.
Egyébként német kormány huszonnégy óra leforgása alatt még soha nem szenvedett el annyi csapást, mint az SPD–Zöldek-koalíció. A Schröder–Merkel válságtalálkozó nem igazolta az előzetes várakozásokat; Schleswig-Holstein tartományi parlamentjében Heide Simonis, az elvtársak vezéregyénisége megsemmisítő politkriminek esett áldozatul.

Orbán Viktor végre megmutatta, kik a legfontosabbak számára – és nem a politika!