Csaknem tizenkétezer állás szűnt meg tavaly az élelmiszeriparban, és a szektorból érkező hírek szerint idén sem várható ugrásszerű javulás. Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára úgy látja, hogy az ágazat likviditási problémája mögött több ok is meghúzódik. – Olyan tényezők miatt morzsolódik le az élelmiszer-ipari vállalkozások nagyobbik része, amelyek nem a versenyhelyzetből, hanem az elmúlt évek kedvezőtlen finanszírozási környezetéből, illetve a beszállítók és a kereskedelem viszonyát jellemző félfeudális járadékfizetési gyakorlatnak tudható be – állítja. Piros László szerint nem valósak azok a pletykák, amelyek szerint a nagy áruházláncok 80–120 napos fizetési határidőre veszik át az árut, az viszont tény, hogy polcpénzt és a reklámköltségekhez való hozzájárulást várnak el a beszállítóktól. Mindezeken túl a hatóságok sem segítik a vállalkozások pozícióinak megőrzését, mondja a szakember. Egyrészt szigorúbb és konzekvens ellenőrzésekkel kellene visszaszorítani a szabálykövető vállalkozások pozícióját rontó kétes eredetű élelmiszerek piacát, másrészt olyan kereskedelmi törvényt kellene alkotni, amely szabályozza a beszállítók és a kereskedelem kapcsolatát.
A beszállítók és a kereskedelem közötti feszültség nemcsak Magyarországot érinti, hanem a globalizációval együtt járó világjelenség, melynek hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat – tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László hangsúlyozta, hogy az állam kellő óvatossággal javíthatna a helyzeten. Az Euler Hermes Követeléskezelő Kft. több újságban idézett prognózisa szerint az élelmiszer-ipari cégek közül egy éven belül több csődbe mehet, sőt az erős verseny miatt több veszteséges áruházlánc is kivonulhat Magyarországról. A vállalkozások természetesen nem szívesen kommentálják ezt a hírt, a szakma viszont felkészült arra, hogy változhat a piac. – Konkrét cégügyekkel nem foglalkozunk, általánosságban azonban arra számítunk, hogy a kereskedelemben erősödni fog a koncentráció – számolt be várakozásairól az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint a verseny több szinten és fronton zajlik egyszerre, hiszen küzdenek egymással a bevásárlóközpontok és a diszkontáruházak, mindketten igyekeznek lenyomni a beszállítói árakat, ráadásul maguk a beszállítók is törik magukat – meg persze egymást –, hogy a nehéz feltételek ellenére is feljuttassák termékeiket valamelyik nagy áruházlánc polcaira.
Veszteséges a Globus. Tavaly a Globus Rt. 812,6 millió forint adózott veszteséget könyvelt el, szemben az egy évvel korábbi 1,75 milliárd forintos pozitív eredménnyel – derül ki a cég konszolidált, nem auditált gyorsjelentéséből. Az értékesítés nettó árbevétele alig maradt el a 2003. évitől, 34,33 milliárd forint volt 2004-ben. A vállalat menedzsmentje a 2004. évi veszteséget az alacsony dollárárfolyam, a nyugat-európai piacon növekvő verseny és a csökkenő árszint hatásával magyarázza, valamint azzal, hogy a megkötött szerződések lehívása elmaradt a tervezettől. (Sz. Cs.)
