Bár a kormány programpontjai között szerepeltek, a határon túli magyarok nem kívánták napirendre venni a Szülőföld Alappal és az autonómiával kapcsolatos kérdéskört. Mint azt a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke a pozsonyi Új Szónak elmondta: „az autonómia kérdése nemzetközi szinten szakmai és politikai közröhejjé vált Gyurcsány bejelentései után. A Szülőföld Alappal kapcsolatban pedig szakmailag egyáltalán nem volt előkészítve a terep. Mivel mindkettő politikai üggyé duzzadt, kértük, helyezzük át a Magyar Állandó Értekezlet keretébe, ám ezt nem sikerült elérni”. „Az az érzésem, ebben a fél évben nem lesz Máért. Úgy lenne illendő, hogy amíg ott nem vitatjuk meg az említett témákat, addig e különös szakértői egyeztetéseket sem folytatjuk. Az egész ugyanis egy nagy zsákutca. Hiányzik az elképzelés és a stratégia, a részletkérdéseket nem gondolták át, nem tudni, mi az irány, mi a cél” – hangsúlyozta Duray Miklós.
A magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó tervezetből kiderül, az új rendszerben a honosítás egy évig, a visszahonosítás pedig hat hónapig tartana, s egyszerűbb lenne az eljárás is. Az állampolgársági kérelemnek ugyanakkor továbbra is feltétele az állandó magyarországi lakhely, s ez a határon túli vezetők szerint áttelepülésre ösztönöz. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a megbeszélések után elismerte, hogy a Szülőföld Alap törvénytervezetébe nem sikerült minden határon túli javaslatot beépíteni, azonban ez még korrigálható. Közölte: újratárgyalják a pozitív diszkrimináció elvét, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség a legnehezebb helyzetben élő kárpátaljai és vajdasági magyarok megsegítésére dolgozott ki.
Washingtoni bírálat Bukarestnek.
