Bár a kormány programpontjai között szerepeltek, a határon túli magyarok nem kívánták napirendre venni a Szülőföld Alappal és az autonómiával kapcsolatos kérdéskört. Mint azt a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke a pozsonyi Új Szónak elmondta: „az autonómia kérdése nemzetközi szinten szakmai és politikai közröhejjé vált Gyurcsány bejelentései után. A Szülőföld Alappal kapcsolatban pedig szakmailag egyáltalán nem volt előkészítve a terep. Mivel mindkettő politikai üggyé duzzadt, kértük, helyezzük át a Magyar Állandó Értekezlet keretébe, ám ezt nem sikerült elérni”. „Az az érzésem, ebben a fél évben nem lesz Máért. Úgy lenne illendő, hogy amíg ott nem vitatjuk meg az említett témákat, addig e különös szakértői egyeztetéseket sem folytatjuk. Az egész ugyanis egy nagy zsákutca. Hiányzik az elképzelés és a stratégia, a részletkérdéseket nem gondolták át, nem tudni, mi az irány, mi a cél” – hangsúlyozta Duray Miklós.
A magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó tervezetből kiderül, az új rendszerben a honosítás egy évig, a visszahonosítás pedig hat hónapig tartana, s egyszerűbb lenne az eljárás is. Az állampolgársági kérelemnek ugyanakkor továbbra is feltétele az állandó magyarországi lakhely, s ez a határon túli vezetők szerint áttelepülésre ösztönöz. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a megbeszélések után elismerte, hogy a Szülőföld Alap törvénytervezetébe nem sikerült minden határon túli javaslatot beépíteni, azonban ez még korrigálható. Közölte: újratárgyalják a pozitív diszkrimináció elvét, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség a legnehezebb helyzetben élő kárpátaljai és vajdasági magyarok megsegítésére dolgozott ki.
Washingtoni bírálat Bukarestnek. Többek között a romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények miatt bírálja Bukarestet az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben az amerikai külügyminisztérium. Washington megrovásban részesítette Romániát diszkriminatív választási törvénye miatt, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavalyi helyhatósági választásokon. „Az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. A magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapítja meg az amerikai jelentés. Sürgetik a korrupcióellenes harc fokozását, s többek között arra intik a román hatóságokat, hogy szolgáltassák vissza az elkobzott egyházi, közösségi és magánjavakat. (R. Sz.)
