Múlt év májusától a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hatásköre ugyan kiterjed a fogyasztói csoportokra (vásárlói klubokra), ám a szükséges külön jogszabály a mai napig nem lépett hatályba. Binder István, a felügyelet szóvivője aláhúzta: ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói csoportokra ne vonatkoznának azok a szabályok, amelyek mindenki mást is köteleznek. Ezek között a polgári törvénykönyv, a fogyasztóvédelmi törvény és a versenytörvény előírásait említette. Aláhúzta: nem alkalmazhatják a pénzügyi szervezetek esetében rendelkezésre álló intézkedéseket, de a veszélyekre felhívják a figyelmet. Ezek között említette, hogy a fogyasztói csoportok működése jelentékeny kockázatot rejt a fogyasztók számára, amellyel a taggá válók nincsenek mindig tisztában, s azt sem tudják sokszor, hogy számukra a kilépés gyakorlatilag lehetetlen. Továbbá az sem tudatosul bennük, hogy az előtörlesztés vállalásának lehetősége miatt a kedvezményezettként történő mielőbbi kiválasztásuk érdekében versenyezniük kell egymással a törlesztésekben. Ez pedig a kevésbé fizetőképes csoporttag hátrasorolásával járhat.
A felügyelet álláspontja szerint a fogyasztói csoportok szervezőinek nyomtatványaiban feltüntetett érvelés sokszor felületes vagy valótlan tényeken alapul. A fogyasztók számára azért megtévesztő, mert egyoldalúan előnyös konstrukcióként tünteti fel a vásárlói klub intézményét. A fogyasztói csoportok gyakran napilapokban és egyéb sajtótermékekben rendszeresen hirdetéseket tesznek közzé, amelyekben kezes és jövedelemigazolás nélkül igényelhető akciós módozatokat kínálnak, a lehetőség pontos megnevezése nélkül. E tájékoztatásból rendszerint kimarad, hogy a szervezők biztosítékokat alkalmaznak tagjaik nem fizetése esetére. Így például a fogyasztói csoport szervezőjének jelzálogjoga rendszerint bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba. Az is ismert, hogy biztosíték lehet a jelzáloggal terhelés, de lehet az óvadék is. Másodsorban gyakran hitelfedezeti és életbiztosítást kötnek biztosítókkal, így ha a követelés behajthatatlan vagy az ügyfél elhalálozik, a rendszer tovább működik, hiszen a biztosító fizeti a részleteket. Gyakran pedig közokiratba foglalják a tartozás tényét, ezáltal közvetlen végrehajtásra van lehetőség, s nem kell bírósághoz fordulni. Az elmúlt évek során több olyan esettel találkoztak a felügyelet munkatársai, amikor az ügyfelek hitelfelvétel reményében csatlakoztak a vásárlói klubhoz.
A Gazdasági Versenyhivatal megtévesztő reklám miatt már több esetben lépett fel ilyen csoportokkal szemben. Törvénysértő ugyanis a reklám, ha elhallgatja az általa kínált áru meghatározó elemét, a szerencsét. A hirdetésekből azonban nem mindig derül ki, mit rejt a gyors kölcsön vagy a kedvező áruhoz jutás. Az ügyfelek egy része becsapottnak érzi magát, mert nem azt kapja, amit elvár, igaz, sokszor az a probléma, hogy nem olvassák el a szerződést, mielőtt azt aláírnák. Néhány hónap vagy év múlva pedig azzal szembesülnek, hogy csak fizetnek és fizetnek, mégsem kerülnek birtokba – sorolja a Binder István.
A csoportos vásárlás működésének elve, a tagok az általuk választott és hónapokban megállapított részletfizetés időtartama alatt az általuk megvásárolni kívánt termék éppen aktuális árának, egy hónapra eső hányadát fizetik meg. Egymásnak „hiteleznek”, s havi gyakorisággal, sorsolással, licittel juthatnak az ingósághoz vagy ingatlanhoz. Az a tag, aki előtörlesztést vállal, a többi tagot megelőzve juthat a kiválasztott termék tulajdonához. A futamidő végére elvileg mindenki birtokba kerül, ám kérdéses ez hány év, s az, hogy a csoport zárt vagy nyitott. Előbbi néhány száz taggal még átlátható, ám utóbbi több ezer tagja miatt rizikós is lehet. Az ügyfelet a törlesztőrészleteken túl regisztrációs és megbízási díj is terheli, illetve a befizetett tagi díjak fedezik a szervező működésének költségeit.
origo.hu
Orbán Viktor: Ukrajna uniós csatlakozását a mai napon megállítottuk!
