Magyarországon négyszázalékos volt a gazdasági növekedés mértéke a tavalyi évben, és 3,7 százalékos a tavalyi esztendő utolsó negyedévében – közölte tegnap a KSH. A most nyilvánosságra hozott teljesítménnyel hazánk viszont sereghajtónak bizonyul az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott kelet-közép-európai országok között, illetve az uniós tagságra kandidáló államok táborában. A növekedési ütemet tekintve változatlanul a balti államok és Lengyelország bővül a leggyorsabban, elérve, illetve meghaladva az 5-6 százalék feletti bruttó hazai termék gyarapodást is. Őket követi Szlovákia és Szlovénia négy százalékot meghaladó dinamikával, majd a sort Csehország és hazánk zárja.
A nyolc új tagállam gazdaságának átlagát számítva a GDP növekedése tavaly meghaladta a korábbi évek átlagát, és 2000–2004 között a legerőteljesebb bővülést mutatta: a növekedés üteme átlagosan 5,3 százalékos volt a térségben. A magyar gazdaság kilátásairól szóló hazai és külföldi elemzői jelentések szerint idén tovább lassul a gazdasági bővülés, miközben alig mérséklődnek egyensúlytalanságai.

A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány