Soros Györgynek a francia fellebbviteli bíróság csütörtökön meghozott elmarasztaló ítélete értelmében 2,2 millió eurós büntetést kell fizetnie, amiért 1988-ban belső tőzsdei információkat használt fel, és ezáltal jelentős hasznot húzott a részvénypiaci ügyletekből – jelentette az MTI. A milliárdos még 2002-ben fellebbezett a bíróság elsőfokú döntése ellen, amely azt állapította meg, hogy az amerikai üzletember tudomást szerzett az 1987-ben privatizált Société Générale cég tervezett felvásárlási akciójáról. Az üzlet végül nem valósult meg, ám a társaság jegyzése meredeken felfelé ívelt, amelyből Soros kétmillió dolláros haszonra tett szert. A bíróság állásfoglalása szerint az üzletember még a jegyzések emelkedése előtt jutott hozzá az értesülésekhez.
Soros a bíróságon a múlt hónapban azzal védekezett, hogy nem követett el szabálytalanságot, semmilyen bizalmas információt nem kapott, a vállalat tervei pedig közismertek voltak.
*
A vizsgálat azért húzódott el 14 évig, mert a holland, a brit, a luxemburgi és a svájci hatóságok lassan szolgáltatták ki az ügyre vonatkozó információkat. A 74 éves Soros György leghíresebb tőzsdepiaci ügyletét 1992-ben bonyolította le, amikor Quantum Fund nevű cége révén egymilliárd dolláros nyereséget realizált a font sterling gyengülésére spekulálva. A milliárdos tevékenységét eddig számos országban támadták. Tavaly decemberben adótartozásra hivatkozva a kazah pénzügyőrség indított bűnvádi eljárást Soros kazahsztáni alapítványa ellen. A kazah illetékesek akkori tájékoztatása szerint egy átfogó könyvvizsgálat során kiderült, hogy az alapítvány 2002 óta több mint 623 ezer dollár adót mulasztott el befizetni. A pénzügyőrök azzal indokolták álláspontjukat, hogy a Soros Alapítvány helyi kirendeltségét jogi személyként jegyezték be, így erre nem vonatkozott az a kazah– amerikai megállapodás, amelynek értelmében a segélyezéssel foglalkozó amerikai szervezetek és alkalmazottaik mentesülnek a kazahsztáni adók megfizetése alól. Soros képviselői korábban panaszt emeltek az adóellenőrzés ellen a kazah bíróságon, erőfeszítéseik azonban eredménytelenek maradtak. Az alapítvány kazahsztáni kirendeltségének fő feladata egyébként az ország olajból származó bevételeinek figyelemmel kísérése, amelyről évente jelentést is kiadnak.
Sorosnak tavaly Üzbegisztánban is meggyűlt a baja a hatóságokkal, a taskenti kormányzat ugyanis nem újította meg a Nyílt Társadalom Intézet üzbegisztáni szervezetének működési engedélyét, így az alapítvány kénytelen volt bezárni.
A hatóságok döntésüket azzal indokolták, hogy Soros alapítványa megkísérelte hiteltelenné tenni a kormány politikáját, miközben az egyetemekre eljuttatott kiadványai torzítva tüntették fel az üzbegisztáni politikai és gazdasági reformokat. A 2003 végén lemondásra kényszerült Eduard Sevardnadze volt grúz elnök azzal vádolta Sorost, hogy pénzügyileg támogatta az őt megbuktató ellenzéket. A Soros Alapítvány egyébként Örményországban, Azerbajdzsánban, Mongóliában, Grúziában, Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban is jelen van még az Oroszország körüli térségben. Moszkvában korábban ellehetetlenítették az alapítvány munkáját: álarcos férfiak betörtek az irodákba, elvitték a komputereket és a dokumentumokat. A háttérben szakértők politikai indokokat sejtettek, mivel a támadás előtt Soros György nyilvánosan elítélte Mihail Hodorkovszkij Jukosz-vezér bebörtönzését.
Soros György 1930-ban született Budapesten, 1947-ben vándorolt ki Angliába, majd 1956-ban az Egyesült Államokba települt át. 1984-ben megalapította a Soros Alapítvány magyar titkárságát Magyar Tudományos Akadémia – Soros Bizottság néven, amely 1991-től önállóan, Soros Alapítvány néven működik.
origo.hu
Halálos közúti baleset történt – ismét a vétlen sofőr az áldozat
