Miközben a telekvásárlás kapcsán egyre több meglepő egybeesésre derül fény, az adásvételben érintett felek igyekeznek egymásra hárítani a felelősséget. Noha a pénzügyminiszter közölte, hogy a felek megszüntették a szerződést, az ügy azért sem tekinthető lezártnak, mert az adásvételt annak az ÁPV Rt.-nek a jóváhagyásával kötötték meg, amelynek vezetésében a Pénzügyminisztérium képviselője is jelen van. A BA is sietett leszögezni: a megállapodás előzményeiről tájékoztatták a vagyonügynökséget, a szerződést pedig érvényes jóváhagyást követően írták alá.
*
A felettes szervek előzetes jóváhagyását erősítette meg az eladók részéről nyilatkozó Szani János is, aki lapunknak hangsúlyozta: a megállapodás szentesítését két évig tartó egyeztetés előzte meg.
A Magyar Nemzet birtokába került adásvételi szerződés – amelyben a BA 4,7 milliárd forintért vásárolt meg a Carion-csoporthoz tartozó három magánszemélytől egy húszhektáros ecseri földterületet – szintén számos kérdést vet fel. Az egyik legvitatottabb pont szerint az eladók a vételárat nem maguknak, sőt nem is jogi képviselőjüknek, hanem egy MSZP közeli ügyvéd, Répászky Miklós letéti számlájára kérték átutalni. Répászky több perben képviselte a szocialista Keller Lászlót, Katona Bélát és Veres Jánost, az MSZP és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) közötti jogvitákban pedig az MSZP-t képviselő ügyvédként vált ismertté.
A lapunk által megkérdezett jogi szakértők egybehangzóan szokatlannak minősítették a többmilliárdos vételár kifizetésének a módját, mivel Répászky az adásvételben sem az eladó, sem a vevő oldaláról nem vett részt, és az okirat szerkesztőjeként sem szerepel a neve.
Az adásvételi szerződésnek azonban nem ez az egyetlen furcsasága. A kontraktus ugyanis előírja, hogy a húszhektáros ecseri földdarabért járó 4 699 900 000 forintot február 16-ig letétbe kell helyezni Tuller András ügyvédnél – egyfajta biztosíték gyanánt. A felek megállapodtak abban is, hogy a BA 2006. március 31-ig nem veheti vissza a letétet, kivéve, ha ahhoz az eladók hozzájárulásukat írásban megadják. A többmilliárdos összeg „gazdálkodásával” megbízott Tuller Andrásról a Heti Válasz megírta, hogy az Andreas Neocleous & Co. ciprusi ügyvédi iroda képviselőjeként is dolgozik.
A vételár kifizetésével kapcsolatban kérdéseket vet fel az is, hogy az ütemezésről szóló kérdésünk megválaszolásakor a BA „elfelejtette” megemlíteni Tuller szerepét, s csak annyit közölt, hogy három lépésben egyenlítik ki az ecseri telek árát.
Míg a Népszabadság az ügylet hátterében „egy, az MSZP-ben jelentős befolyással bíró, ám a nyilvánosság számára kevésbé ismert politikus” támogatásáról írt, a HVG legújabb száma már konkrét neveket is közöl a telekvásárlás körülményeit taglaló cikkében. A gazdasági hetilap kormány közeli forrásokra hivatkozva úgy tájékoztat: 2003 nyarán Puch javasolta a BA élére Hárskuti János jelenlegi vezérigazgatót, s az MSZP-pénztárnok javaslatára került a céghez a reptér vitatott ügyleteit vizsgáló Dénes Iván is, aki másodállásban az MSZP-frakció pénzügyi-számviteli tanácsadója.
Bonyolítja az ügyet, hogy a Pénzügyminisztérium e heti tájékoztatása szerint a reptéri telekügy vizsgálatát elrendelő Draskovics Tibor hétfőn kapta meg Vági Mártonnak, az ÁPV Rt. vezérigazgatójának tájékoztatását az ügyről; a Magyar Nemzet birtokába került összefoglaló jelentésen ugyanakkor február 11-i dátum szerepel. A több mint kéthetes különbséget Kőszegi Márk, a tárca sajtóosztályának helyettes vezetője nem indokolta, mint fogalmazott: az a lényeg, hogy megérkezett a jelentés.
Az adásvételi szerződés körülményeit részletező tájékoztatójában Vági egyébként közli: az ÁPV Rt.-nek nem volt tudomása arról, hogy február 9-én a BA aláírta az ominózus szerződést. – Az ÁPV Rt. vezetői február 10-én este közvetett módon szereztek információt a szerződés aláírásáról – írja a pénzügyminiszternek szóló jelentés, hozzátéve: a szerződés megkötésének körülményei, a levélváltások, megbeszélések és félreértelmezések nem kívánatos helyzetet idéztek elő. Vági levelének ugyanakkor ellentmond a BA közleménye, amely leszögezi: az adásvételi megállapodást a tulajdonos ÁPV Rt. érvényes jóváhagyásával kötötték meg.
Az ellenzék felhívásának köszönhetően sikerült megakadályozni majdnem ötmilliárd forintnyi közpénz eltűnését – értékelte a szerződés felbontását Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke, aki lapunk cikke nyomán február 19-én független vizsgálatot követelt az ügyben Gyurcsány Ferenctől. Szijjártó szerint az ügylet mögött egyértelműen gazdasági érdekek húzódtak meg, ám hogy pontosan kinek az érdekei, azt vizsgálatnak kell kiderítenie. Az adásvétel indoklásáról szólva Szijjártó hangsúlyozta: ahogyan a térségben épülő autóutak közcél miatt lettek kisajátítva, ugyanúgy a reptér bővítésénél is közcél érvényesül, azaz a BA-nak a töredék árat jelentő kisajátítást kellett volna kezdeményeznie. Az ellenzéki politikus emlékeztetett, hogy az ominózus szerződést a BA felettes szerveinek jóváhagyásával kötötte meg, így nem lehet a felelősséget csupán a reptérre hárítani. – Továbbra sem tisztázott, hogy a BA és az ÁPV Rt. között hosszú hónapokat felemésztő egyeztetés során miért nem érvényesülhettek azok a szempontok, amelyek alapján most felbontották a szerződést – tette hozzá Szijjártó.
Kisajátítás tized áron. A reptéri telekvásárlás 23 500 forintos négyzetméterárával szemben a Budapest Airport Rt.-hez hasonlóan állami tulajdonban lévő Állami Autópálya Kezelő Rt. még csak 2000 forint körüli négyzetméterárat fizetett a telkekért, amikor két évvel ezelőtt földeket vásárolt. Kisajátítások jelenleg is zajlanak a környéken, két- és háromezer forint körüli négyzetméteráron. Arra, hogy miért nem lehetett a földvásárlást állami kisajátítással jóval olcsóbban megoldani, a BA úgy válaszolt, hogy a reptéri fejlesztésük nem minősül közcélúnak. Az érvelésnek azonban ellentmond, hogy a reptér korábbi bővítésénél – a kettes felszállópálya építésénél – kisajátítás útján kerültek földek a reptér tulajdonába. 1984-ben éppen a BA jogelődje kezdeményezte a kisajátítást, ami akadály nélkül meg is történt. Jogi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kisajátítást most is meg lehetne valósítani, hiszen a reptéri leszállópálya-bővítés óta nem szigorodott az erre vonatkozó törvénykezés. Az ecseri áruszállítási központ megvalósulása esetén egyébként a telek fekvése miatt kifutópályát kell keresztezni a rakománnyal.
A telekvásárlási botrány főbb állomásai
- Február 19. Lapunk cikke nyomán Szijjártó Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelenti be: a BA a reális ár hússzorosáért, 4,7 milliárd forintért vásárolt meg egy húszhektáros ecseri földdarabot. A képviselő független vizsgálatot kér Gyurcsány Ferenctől. László Boglár kormányszóvivő még aznap bejelenti: pénzkifizetés csak reális áron történhet. A BA közleményben tudatja: felfüggesztik a kifizetéseket, de a szerződés az ÁPV Rt. jóváhagyásával történt meg.
- Február 21. A fejlesztési terv ismeretében kiderül: az áruszállítási központ megépülése után kifutópályát kell keresztezni a rakománnyal, amely hátrányosan befolyásolja a reptér legnagyobb értékét jelentő pályakapacitást. Lapértesülés szerint az ügyletet egy MSZP-ben jelentős befolyással bíró politikus támogatta.
- Február 25. A Magyar Nemzet birtokába került okiratok szerint a BA által jóváhagyott, 23 500 forintos négyzetméterár helyett az Állami Autópálya Kezelő Rt. ennek kevesebb mint tizedéért vásárolt telkeket a reptér körül. Az igazságügyi szakértői vélemények kétezer forint körül árazzák be a környékbeli telkek négyzetméterét.
- Március 4. Draskovics Tibor bejelenti: felbontják a szerződést. Az ÁPV Rt. nem kívánja kommentálni a döntést. A BA-nál szintén nem nyilatkoznak.
