Farkas Balázs (a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budafok-Tétény Csoportja titkára): A Kossuth rádióban hallgattam Lendvai Ildikó nyilatkozatát, amelyben a Fidesz és a gazdatüntetés kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetve a hallgatókat a vasárnap, a Dózsa György úti sátorban megtartott ökumenikus istentiszteletre, szerinte a Fidesz már bevonta az egyházakat ebbe a kérdéskörbe. Véleménye szerint ott olyanok is elhangzottak, amelyek ezt a bizonyos összefonódást bizonyítják. A szentmise és az ökumenikus szertartás szervezőjeként határozottan visszautasítom azt a feltételezését, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lett volna a Fideszhez. A misét Osztie Zoltán, a KÉSZ országos elnöke mutatta be. Bereczky Zoltán református lelkész személyes ismerősöm, Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész pedig közvetett ismerősöm. Politikai hovatartozásukat nem ismerem, csak azt tudom, hogy ők Isten szolgái. A szertartást hangfelvétellel rögzítettük. A lelkészektől a gazdák melletti, inkább közvetett üzenetként megfogalmazott kiálláson túl semmilyen politikai tartalmú mondat nem hangzott el. Sem az egyik, sem a másik oldal irányában. Lendvai említette az újságok véleményét. Nem tudom, hogy mit írtak, tárgyunk szempontjából ez indifferens. De kérem, Lendvai vegye figyelembe, hogy miután ő maga nem templomjáró ember, így nem tudhatja, hogy mit jelent a hívők, a gyülekezetek számára az, ha valaki egy szentmisében, egy ökumenikus szertartásban hátsó szándékot sejt vagy sejtet. Számomra felfoghatatlan, hogy az életükért, megmaradásukért küzdő gazdák hatalmas társadalmában manipulálható tömeget lát, és határozottan visszautasítom azt, hogy szertartásunk bármilyen politikai célt szolgált volna, részeseként egyfajta manipulációnak. A következő vasárnapi szertartás szervezése már folyamatban van.
*****
Lipien Mihály (szeged–csanádi katolikus pap): Gyulay Endre püspök „bocsánatkérő” levelével kapcsolatban a következőket kívánom megjegyezni. A rendszerváltás időpontjában katolikus főpapi tisztséget betöltő személyek kinevezése miatt a Szentszék nem vádolható. A rendszerváltást követően kinevezett püspökök közé csak a többség által támogatott személy kerülhetett. A rendszerváltás előtt csak olyan személyeknek volt lehetőségük jelentős plébániai helyeket, teológiai tanári széket betölteni, akikben a hatalom megbízott. 1979– 1984-ig a Bokor bázisközösséghez tartozó fiatalként legszebb éveimet töltöttem el a Szegedi Egyházmegyeközi Hittudományi Főiskolán. Nagyra becsült néhai püspököm, Udvardy József, Kemény Lajos rektor, Gyulay Endre spirituálisom, Turay Alfréd kedvenc tanárom nagy érdemeket szerezhettek volna az Állami Egyházügyi Hivatalnál, ha pappá szentelésem előtt eltávolítanak a szemináriumból. Tőlük azonban megértést, segítőkészséget és védelmet kaptam, melyet ezúton is szeretnék megköszönni.
*****
Stankovics Kinga (e-mail): Német megszállás, szovjet megszállás, hidegháború után most ismét abban a helyzetben találja magát a jámbor magyar polgár, hogy vezetői politikai hovatartozást feledve, egymást taposva versengenek az idegen hatalom kegyeiért – amely majd megvéd bennünket. Ugyan mitől? A saját háborúitól? Azt hiszik ők tán, mi nem tudjuk, hogy a Zengő övezete, közepén lokátorral, rakétasilóktól sebzetten elsődleges katonai célponttá válik? A Zengő természetvédelmi terület. A magyar államé. Kérjük és elvárjuk kormányunktól, hogy végre a saját országunk érdekeit és törvényeit képviselje. Elképzelhetőnek tartják ők, hogy a Yellowstone vagy a Yosemite Nemzeti Park egyik csúcsára hasonló objektumot helyeztethetne a NATO?
Államunknak már csak egyharmada a miénk. Vigyázzunk rá, és próbáljunk tanulni saját történelmünkből.
*****
Dr. Lázár György professor emeritus (Szeged): Egy régi kép jelenik meg emlékezetemben. Tíz évvel ezelőtt, amikor Párizsban dolgoztam, egyik nyári napon a francia parasztok búzatáblákkal borították be Párizs legelőkelőbb útját, a Champs Elysées-t. Napokig búzatáblák hullámzottak a Diadalív előtt. Ma is kegyelettel őrzöm azt a három búzakalászt, amit annak idején a Champs Elysées-n szedtem. Aztán egyik vasárnap délelőtt óriási kombájnok jelentek meg és learatták a búzát. Por borította be az előkelő kirakatok ablakait és Párizs népe a kávéházak teraszán csodálta, hogy mi is történik a világ fővárosában. A párizsi újságok aztán megírták, hogy a francia parasztok csak emlékeztetni akarták a városiakat arra a nehéz munkára, ami szükséges ahhoz, hogy asztalukra kerüljön a finom francia kenyér. Most Budapest utcáin, terein is megjelentek a mezőgazdasági gépek, a traktorok. Csodálatosak ezek az erős emberek, és csodálatos a pesti nép, és a szeretet, amivel viszonyul Budapest lakossága az igazságukért küzdő nemzettársaihoz.

Robbanásveszély a nyári utakon? Csak a guminyomás miatt!