Torino 1999. június 19-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 108. szöuli közgyűlésén nyerte el a 2006-os rendezést. Mégpedig formabontó lebonyolítású szavazási procedúrával, mert a NOB újított, okulva a 2002-es Salt Lake City-i pályázattal kapcsolatos korrupciós botrányból. A hat kandidáló (Helsinki, Klagenfurt, Poprád, Sion, Torino és Zakopane) közül az ülésen megválasztott tizenhat fős bizottság kettőt terjesztett elő a szavazásra: Torinót és a svájci Siont. A titkos szavazás Torino 53:36 arányú győzelmét hozta, s így Olaszország éppen fél évszázad – 1956, Cortina d’ Ampezzo – elteltével kapta meg a téli olimpia rendezését. (1960-ban Róma révén nyári játékokat is rendezett, viszont azóta hat pályázatot elbukott.)
Elemzők szerint a NOB egyes tagjai ezzel a döntéssel kívántak visszavágni a svájci Marc Hodlernek, a testület korrupciós ügyeinek kiteregetéséért. Svájcban tüntetésekkel fogadták a döntést, az első napokban még az is szóba került, hogy a NOB esetleg más székhelyet választ Lausanne helyett…
Idő múltán persze megbékéltek a helvétek, a csaknem kétmilliós lakost számláló Torino pedig belevágott a munkába. De mint a tavalyi athéni nyári játékok esetében, itt sem haladt minden a tervek szerint. Az előkészületeket több vita, nézeteltérés kísérte, többek között a rendezők és az olasz olimpiai bizottság között. A szervezőmunka igazából tavaly februárjától gyorsult fel, miután Jacques Rogge NOB-elnök Olaszországba látogatott, s valamelyest „rendet” tett. Előbb Rómában járt, ahol Silvio Berlusconival is tárgyalt, s a kormányfő ezután határozottan kijelentette, hogy a 2006-os téli olimpia egész Olaszország ügye.
A januári műkorcsolya Eb csak Torino ügye volt, amit a Palavela-csarnokban mintegy főpróbaként rendeztek meg, s bizony nem éppen tökéletesen. „Látszott, hogy a torinóiak nagyon készülnek az olimpiára, de jócskán akadtak rendezési hiányosságaik” – mondta Sebestyén Júlia, aki címvédőként a negyedik helyen zárt a versenyben. Első számú olimpiai reménységünk a terepszemle után főként szállítási problémákról számolt be. Mint elmondta, többször kimaradtak azok a buszjáratok, amelyek a versenyzőket szállították volna a csarnokba, így megesett, hogy taxival kellett eljutniuk oda. „Rendszerint hatalmas dugó van, hiszen feltúrták a várost. További gondokat okozott, hogy sztrájkoltak a Fiat gyár dolgozói, s éppen a csarnoknál vonultak fel…” – tette hozzá Sebestyén.
Február második felében egy másik sztrájk nagyobb gondot okozott és sokkal rosszabb fényt vetett az olaszokra. A bormiói alpesisí-világbajnokságon eleve sok gond volt a szervezésével, de a mélypontot az a szerdai nap jelentette, amikor az olasz állami televízió dolgozóinak sztrájkja miatt csütörtökre kellett halasztani a férfi óriás-műlesiklást. A versenyzőket minderről csupán fél órával a rajt előtt értesítették, s érthetően zokon vették a történteket. „Egy évvel az ötkarikás játékok előtt a NOB és a világ sporttársadalma is ránk figyel, de nem felelünk meg az elvárásoknak, s ezzel lejáratjuk magunkat. Jelenleg mindenki arról beszél, hogy tipikus olaszos szervezés jellemzi a vb-t, s ez nagyon elkeserítő” – jegyezte meg keserűen Gianni Petrucci, az olimpia szervezőbizottságának elnöke.
Bormio mindenesetre már a múlt, s ha a sztrájk veszélyét a rendezők nem is csökkenthetik, a munka hatékonyságát mindenképpen növelhetik. S nem csak Torinón kell a szemüket tartani, mert Piemont tartomány székhelye a nagy távolságok olimpiáját bonyolítja le. A városban, illetve annak közvetlen környékén csak a jeges sportágak versenyei (mű- és gyorskorcsolya, rövid pályás gyorskorcsolya, jégkorong, curling) kerülnének sorra. Ami a további központokat illeti, az alpesisí-versenyek egy részét Sestriere-ben (100 km-re Torinótól), az 1997-es vb színhelyén rendezik, Pragelato (100 km) kapja az északi sít, Bardonecchiában (90 km) zajlanak a bob- és szánkóversenyek, San Sicarióban (90 km) a női alpesi számok, valamint a sílövészet versenyei. A 20. téli olimpián nyolcvankét számban avatnak bajnokot, s a NOB nyolcvan ország mintegy 2550 versenyzőjének részvételére számít. Összehasonlításképpen: Salt Lake Cityben 78 számban 77 ország 2399 sportolója állt rajthoz.
Terepszemlén. Szűk egy évvel az ünnepélyes megnyitó előtt a házigazdák éppen e héten tartják a csapatvezetői értekezletet, amelyen jelen van Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság igazgatója, egyben a torinói magyar csapat vezetője. A MOB-hoz február 16-án érkezett meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meghívója a játékokra. Erre június 10-ig kell válaszolnia a MOB-nak, amely a március 19-i közgyűlésén határoz a meghívás elfogadásáról. Sportvezetésünk reményei szerint 25-30 magyar versenyző vehet majd részt a 2006. február 10–26. közötti játékokon. A csapat végleges összetételét a MOB decemberi közgyűlésén hagyják jóvá, s ekkor rendezik az ünnepélyes eskütételt is.
