Ismét dolgoznak magyar cégek a kazah olajvidéken, ahol a nyolcvanas évek közepén a Szovjetunió és hazánk között megkötött megállapodásnak köszönhetően több beruházás is a Vegyépszer kivitelezésében készült el. Az egyik leghíresebb ilyen létesítmény a tengizi olajfinomító, ahol még a kilencvenes évek fordulóján is több magyar dolgozott. Munkájukat azután török és helyi alkalmazottak vették át; jelenlétünk szinte teljesen leépült, s csak az elmúlt időszakban, egy tulajdonosváltás nyomán és a minőségi munka iránti igény feltámadásával kezdett újra megerősödni.
– A tengizi területet 1993-ban kapta koncesszióba az amerikai Chevron-Texaco befektetőcsoport, mely harminc év alatt minimum 50 milliárd dolláros befektetést vállalt ezért cserébe – vázolta a helyzetet a finomítóban főleg építési és szerelési munkákat végző Vegyépszer-leányvállalat, a Chemomintazh Kft. ügyvezető igazgatója. Horváth László, aki egyben Kazahsztán tiszteletbeli konzuli tisztjét is betölti, hangsúlyozza: abban, hogy sikerült visszaszerezni a korábbi pozíciót, fontos szerepet játszik, hogy minőségi munkát tudnak végezni. Utóbbi iránt olyan nagy az igény, hogy a cég folyamatosan várja a jelentkezőket, a határon túli magyarok személyében is. – Jövő év végéig 40 millió dolláros keretszerződés köt bennünket Tengizhez, s az idén további 40-50 millió dolláros szerződés megkötésére van kilátásunk. Jelenleg körülbelül 180 magyar szakember dolgozik kint, az év végéig további 200-300, esetleg 500 emberre lesz szükség – mondja Horváth László.
Bár Kazahsztán méretét – a világ kilencedik legnagyobb állama – és ásványkincsekben való gazdagságát tekintve is figyelemre méltó terület (a periódusos rendszer valamennyi, gazdaságilag fontos eleme megtalálható az országban bányászható mennyiségben), a befektetők számára az itt található olaj a legvonzóbb, főleg, hogy itt még reális lehetőség van a kitermelés fokozására. A hatalmas olajmezők jelentőségét felértékeli, hogy Kazahsztán délnyugati szomszédja Kína, mely a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasága révén mostanra olyan keresleti nyomás alá helyezte a világpiacot, amit a kitermelés alig tud kielégíteni.
A tengizi magyar cégek számára alighanem jó hír, hogy a Chevron-Texaco az idén 13 millió tonna nyersolajat készül kibányászni, ami napi 260 ezer hordót jelent, de terveik szerint ezt a mennyiséget 2012-re megnégyszerezik, továbbá, hogy a térségben szintén jelenlévő AGIP a partnereivel együtt 100 milliárd dollárt meghaladó beruházásra kötelezte el magát.
Horváth László szerint a távolság miatt ugyanakkor komoly problémákkal is meg kell küzdeniük. Nagyon hiányzik például a korábban rendszeresen közlekedő Budapest–Atyrau repülőgépjárat, ezért hamarosan charterjáratot indítanak.
Olaj után kutat a Mol. Jelentős mennyiségű olajat és földgázt rejt az a terület, melyet partnereivel a Mol tár fel Kazahsztán északnyugati részén. Az úgynevezett Federovszkoje blokkban a magyar olajtársaság 2004-ben szerzett 22,5 százalékos részesedést, ez év elején pedig további öt százalékkal növelte részét a vállalkozásban. Ez a terület közvetlenül egy óriásmező szomszédságában helyezkedik el, s közel van a már kiépült infrastruktúrához is. A munka jelenleg a második fázisnál tart, két kút fúrásával és szeizmikus mérésekkel kutatják a nyersanyag helyét. A munkát teljes egészében a Mol irányítja, és várhatóan 2008 májusára fejeződik be. Az olajtársaság befektetéseinek összértéke várhatóan 37 millió dollár lesz; ez a részesedés megvásárlásának, illetve a feltárás költségeit foglalja magában.
