Az EDDSZ Nádor utcai székházában rendszerint zsúfolásig megtelt a konferenciaterem a Védegylet által szervezett őszi vitaesteken. Diákok, értelmiségiek, a köz ügyei iránt elkötelezett polgárok jöttek össze kéthetente, hogy egy-egy témában megosszák gondolataikat egymással. A közös gondolkozás péntektől folytatódik: „A rendszerváltozás egyik eredendő bűne, hogy az értelmiség átengedte a közélet tematizálásának kiváltságát a politikának. A politikusok hárítják a felelősséget, az értelmiség pedig megosztottságából fakadóan nem tölti be funkcióját. Ennek véget kell vetni, a diskurzust el kell indítani, ez közös érdek” – nyilatkozta Lányi András a vitaestek céljáról még ősszel. Mint fogalmazott, „itt az ideje, hogy az értelmiség – túllépve a politika által generált durva megosztottságon – ismét a hivatása beteljesítése felé forduljon, és az ország húsbavágó kérdéseire próbálja közös erőfeszítéssel megtalálni a valódi választ, ugyanis ez az értelmiség mindenkori feladata” – hívta fel a figyelmet, és a védegyleti esték egyre gyarapodó közönsége azt jelezte: van fogadókészség erre a gondolkodásmódra.
Schiffer András, a tavaszi előadás-sorozat szervezője szerint az őszi és a mostani sorozat egymásra épül, szervesen összekapcsolódik. Az őszi viták és előadások az elmúlt 15 év meghatározó társadalmi témáit vették sorra, egyben a meghatározó társadalmi törésvonalak sajátos leltárát is nyújtva, amelyekkel meg lehet kísérelni a társadalom jelen állapotának leírását. A rendszerváltozás kérdései, a falu, a kisközösségek helyzete, szerepe, jövője a globalizálódó világ kihívásai közepette, a zsidóságot körbevevő sztereotípiák egyaránt terítékre kerültek.
„Megpróbáltuk körbetapogatni, mi az a keret, amelyen belül értelmesen lehet beszélni a politikáról – elrugaszkodva a pártpolitikai meghatározottságoktól” – mondta Schiffer András, hozzátéve: a tavaszi előadás-sorozat a legégetőbb társadalmi konfliktusokat igyekszik sorra venni. A tavaszi sorozat címe Megalázottak és megszomorítottak – A nyomor arcai.
– Ha a kormány nem néz szembe, és nem tudja megoldani a legkiszolgáltatottabb rétegek gondjait, nincs fejlődés, nincs esély a felemelkedésre, nevezzük azt szociális piacgazdaságnak vagy polgári jólétnek. A gyermekvédelem áldatlan helyzete, a hajléktalanság folyamatos újratermelődése, a romák leszakadása, a kistelepülések elsorvasztása, a rossz agrárpolitika – látszólag egymástól független jelenségek, de a mélyben szervesen összefüggenek. A hajléktalanság például nagyon is összefügg a vidék életlehetőségeinek szűkülésével, a kistelepülések válságával, de a romák integrációjának kérdésével is – mutatott rá Schiffer András. Mint elmondta, az első, pénteki vitaest a felnövekvő generációk védelmének jegyében az „El a kezekkel a gyermekkortól” címet kapta. Beszédesek az alcímek is: „A média hatása a személyiség és a gerinc fejlődésére” és „A jövő kisfogyasztói és a pedofil reklám”. Vajda Zsuzsanna pszichológus osztja meg gondolatait az érdeklődőkkel, Lányi András vitavezetői közreműködésével.
Április nyolcadikán „Út a hajléktalanságba” címmel Iványi Gábor lelkész és Drozsdják Edina pszichopedagógus beszél a „számkivetettség bővített újratermeléséről”, arról, hogy ma már ott tartunk: apák, fiúk, unokák, egymást követő generációk nőnek fel az egyre inkább alulfinanszírozott intézetekben, és a gyermekvédelmi rendszer hiányosságai hogyan szülik újra a nyomort. Április huszonkettedikén „A kicsi szép” címmel arról lesz szó, hogy van-e kiút a kistelepülések számára. „Irány az ég alja!” – május hatodikán a hazai újkapitalizmus viszonyai között az életkezdés esélyeit veszi számba Laki László és Boros László szociológus. A gyermekvédelem, a kistelepülések helyzete a roma integráció kulcskérdései közé tartoznak – az oktatás mellett.
Május huszadikán „Romák és iskolák. Út a Romaversitasig és túl” címmel azt kutatják az előadók: vajon van-e út a műveltségen át a társadalomba, olyan út, ami modellszerűen az egész hazai roma társadalom számára járható? Az előadók Kóczé Angéla szociológus, Horváth Aladár, a Romaversitas alapítója és Radó Péter, az Oktatási Elemzések Központjának igazgatója. A munka és a tanulás mellett az életminőséget és esélyeket az egészségügy befolyásolja leginkább. Június harmadikán többek között Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke beszél a hazai viszonyokról. A szabad társadalmakban a bűnözők is szabadabbak, mint egy diktatúrában, globalizálódó világunk tapasztalata az erőszak elszaporodása. A védegyleti esték tavaszi szemeszterét lezárandó, június tizenhetedikén Németh Zsolt kriminológus beszél a hatalom és erőszak viszonyáról, a mindennapi erőszak által okozott egyéni és társadalmi traumákról.
– A gondok összekapcsolódnak. A minap a Bokros-csomagról tartott konferencián egyben az eltérő politikai platformon állók is egyetértettek: túl sok nálunk az önkormányzat. A kisposták, falusi iskolák, szárnyvonalak megszüntetése, a kistelepülések válsága és annak átfogó társadalmi következményei valahogy nem érik el a magas politika ingerküszöbét. A Védegylet tavaszi vitaestjeinek egyik célja, hogy a közfigyelmet erre a problémára is ráirányítsa – hangsúlyozta Schiffer András.
Az EDDSZ székházában mindenkit várnak az együttgondolkodásra.

Játszóterek mellett vonul el az illegális Pride