A biciklisták és az elnök

Több ezer, egyes becslések szerint húszezer biciklista vonult fel pénteken este Budapesten. Ki egykerekűzött, ki a családdal tandemezett, ki kosárban vitte a gyereket. Jókedvű menet volt, a biciklisták talán azt élvezték a legjobban, hogy ez egyszer nem nekik kell meghátrálniuk. Most az autósok álltak türelmetlenül a mellékutcákban, és várták, hogy véget érjen a felvonulás. A Vendég a háznál című népszerű nevelési tanácsadó magazinműsor egyik adása a múlt héten arról szólt, hogy sok fővárosi óvodáskorú gyermek nemhogy nem ült még életében autón kívül más járművön, de a nevüket sem ismeri. Vajon miért?
A biciklisták felvonulása arról szólt, hogy normális körülmények között szeretnének biciklizni Budapesten. A gyermekeiket autóztató szülők pedig azt demonstrálják – talán csak tudat alatt –, hogy használhatatlan a főváros tömegközlekedése, s nincs jobb állapotban a vasúti közlekedésünk sem. Egy világváros nem attól világváros, hogy koszos, tele vannak a villamosai és a metrói hajléktalanokkal és zsebtolvajokkal. Az okosan ápolt és karbantartott világváros vezetése tudja, hogy óriási szüksége van a biciklisták és a diákok rokonszenvére. A városvezetés tehát nem plazákba terelgeti és zárja az ifjúságot, hanem kihívja az utcára. Gyertek, biciklizzetek, buszozzatok és sétáljatok, s majd annakidején hozzátok magatokkal a gyermekeiteket is! Ide? Kérdezi ma még a világváros ifjúsága, és gyorsan berohan a fényes és jó szagú üzletközpontba.
Pedig akár hiszik a politikusok, akár nem, mindenki szeretne élhető, jókedvű és jó szagú országban élni, és nem is feltétlenül olyan tökéletesben, mint a reklámok világa. Ha ilyen lenne az ország, akkor senkinek nem sikerülne háborúságot gerjesztenie, kettős mércéket állítgatnia, rémhíreket terjesztenie, mert mindenki tudná, hogy az effajta híreknek semmi alapjuk nincsen.
Vegyük példának Kondor Katalin közszolgálati rádióelnök esetét. Jókedvű országban az emberek azt néznék, mit produkál. A közrádió a közpénzekkel korrektül sáfárkodik, miközben fenntart a kulturális kormányzat helyett négy művészeti együttest, nincs adóssága, nincsenek szakmai és politikai balhéi, a hallgatósága pedig a kereskedelmivé vált médiakörnyezetben is a legnépesebb. Nem normális országban pedig Kondor legnagyobb teljesítményének azt könyvelhetik el, hogy sikerül kitöltenie a megbízatási idejét. Itt tartunk most. Eközben a rádióelnök néha műsorokat is készít, a Névjegy legutóbbi adásában N. Szabó József nyíregyházi kultúrdiplomácia-történésszel beszélgetett. E két ember ott a mikrofon előtt ülve arról próbálta meggyőzni magát és a hallgatóságot, hogy a világ jobb sorsra van ítélve, ha felismeri azokat az utakat, amelyek közelítik, nem pedig távolabb viszik egymástól az embereket, a nemzeteket. Ilyen például a kulturális megismerkedés útja. Kívánjuk, legyen igazuk!