A hiány kormánya

Hogy a Gyurcsány-kormány az Eurostat, vagyis az unió statisztikai hivatala által közölt legutóbbi adatsort, miszerint egyetlenegy – az euróbevezetés szempontjából meghatározó, mellesleg a saját magunk által vállalt – maastrichti kritériumot sem teljesítünk, nem értékelte a helyzetnek megfelelően, s továbbra is az emberek zsebére költekezik, illetve folytatja a költségvetési lazítást, nos, erre bizony ráerősít a tegnap publikált negyedéves deficitjelentés.
Eszerint az államháztartás első három havi hiánya elérte az éves deficitterv felét. Amúgy bődületes adatról van szó: több mint 480 milliárd forintról, miközben az éves hiánycélt 1026 milliárdra lőtte be a kabinet. A hiány kormányának tehát sikerült ismét rekordot döntenie. Méghozzá akkor, amikor Brüszszelben tart ellenünk a deficiteljárás, a tavalyi államháztartási hiány túlzott volta miatt. Ha esetleg valaki elfelejtette volna: példátlan intőt kapott a magyar kormány március elején az EU pénzügyminiszteri tanácsától, mert komolytalanul kezeli az államháztartást, programja nem hiteles, ráadásul előállt egy rögtönzött adóreform-elképzeléssel – íme, a bizonyítvány a honi gazdaságpolitika egész frontjáról.
Persze, Nyugaton sincsenek még teljesen képben: bár Gyurcsány Ferenc folyamatosan a közterhek mérsékléséről beszél, ez évtől már hatályba léptek az új adótörvények. A többi között három új adónemet vezettek be, továbbá hét különböző közterhet, illetve tizenhét különböző illetéket emeltek meg; volt olyat, amelyet százszázalékos mértékben. Szóval mindazok, akik elhitték az adóreformról szóló, erősen kampányízű lózungot, nyomban forduljanak könyvelőjükhöz.
De vissza a figyelmeztetéshez. A lehető legsúlyosabb elmarasztalás terhe alatt azonnali és gyakorlati intézkedésekkel szükséges kirukkolnia a kormánynak. Ez pedig nem óhaj, hanem az unió verdiktje. A szóban forgó tervet mellesleg július
8-ig lehet büntetlenül az asztalra tenni. A stopper azonban hiába ketyeg – lásd a friss deficitjelentést. Viszont a kormányzat és a Pénzügyminisztérium rendre azt kommunikálja, hogy a magyar gazdasági törekvések páratlan mértékű támogatásra leltek Brüsszelben. Pedig szakértői olvasatban – most nem feltétlenül a kormányzati holdudvarra gondolunk – Magyarország megbukott, ám a stabilitási paktum módosításával kaptunk némi haladékot a pótvizsgához. Vagyis nem a választások előtti, felelőtlen pénzszórásra kapott szabad kezet a kormány, hanem felhívták a figyelmét arra, hogy csökkentse a hiányt duzzasztó államadósságot, és állítsa meg a túlköltekezést. Ennek azonban ellentmond a tegnapi jelentés, valamint az is: az év első két hónapjában 588 milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, továbbá az Országgyűlés megszavazta, hogy újabb hiteleket vegyen fel az állam – egy felettébb megkérdőjelezhető, az Állami Számvevőszék által is többször bírált konstrukcióban megvalósuló, a következő kormány(ok) mozgásterét megbénító – autópálya-építésekre.
Miután nem sikerült a költségvetési konszolidáció – ezt támasztja alá, hogy már bejelentették a zárolt pénzeket és a tartalékok növelését –, úgy tűnik, ebben a tempóban a kormány nem az uniós pótvizsgára készül, hiszen az éves hiány magasabb lesz a tervezettnél, hanem az élet minden területére kiterjedő, viszszafogásokkal járó pótköltségvetésre. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által beígért lendület tehát nem maradt el.
Lendületben a kormány, lendületben a hiány.