Kézremegés, csoszogó járás, a végtagok merevsége, érthetetlen beszéd, depresszió és alvási zavarok. Ezek a Parkinson-kór jelei, mégis nehéz diagnosztizálni, mert a tünetek hasonlóak lehetnek más betegségekéhez. A kórt ókori kéziratokban már több mint száz évvel Krisztus előtt megemlítik, klinikai tünetegyüttesét azonban először a 250 évvel ezelőtt, 1755. április 11-én Londonban született James Parkinson írta le. A természettudósra emlékezve ma van a betegség világnapja. Parkinson-kórban szenved többek között a világbajnok profi ökölvívó Muhammad Ali és a híres, mindössze 44 éves amerikai filmszínész, Michael J. Fox. A közelmúltban elhunyt II. János Pál pápa (bár halálát nem ez okozta) és az amerikai énekes, Johnny Cash életét is ez a betegség keserítette meg. Jóllehet Parkinson doktor leírásának megjelenése óta már két évszázad telt el, a kór még ma sem gyógyítható, és kialakulásának oka sem ismert – emlékeztetett az MTI.
A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, és fokozatosan súlyosbodik – olvasható az MSD Orvosi kézikönyvben. Az első tünet sok esetben a nyugalmi kézremegés, ami csökken célirányos kézmozgáskor, és eltűnik alvás alatt. Érzelmi stressz vagy kimerültség fokozhatja. A remegés az egyik kézen kezdődik, végül átterjed a másikra, a karokra és a lábakra, de az állkapcsot, a nyelvet, a homlokot és a szemhéjat is érintheti. A betegek körülbelül egyharmadánál a remegés nem az első tünet; másokban a betegség súlyosbodásával egyre kevésbé lesz szembetűnő; megint másokban sohasem fejlődik ki. Bár a kór oka ismeretlen, a tünetekért a dopamint tartalmazó idegsejtek, azaz neuronok pusztulása felelős az agy egyik, mozgást ellenőrző részében.
A betegségben szenvedők számát 6,3 millióra becsülik a világon, közülük 1,6 millióan Európában élnek. A 65 év feletti embereknél százból 1,6-ot érint, a 80 év felettieknél ötvenből egyet. A Parkinson-kór kezdetekor az átlagos életkor 60 év. Figyelemre méltó tény: az idősek betegségeként elkönyvelt kór húszból egy esetben a 40 év alattiakat érinti. Statisztikai számítások alapján a kórkép előfordulása várhatóan növekedni fog, a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.
A hazánkban ezzel a bajjal együtt élők számáról nem tudott nyilatkozni az Egészségügyi Minisztérium. Az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnél elmondták: nem véletlen a tárca felkészületlensége, ilyen adat a hivatalos statisztikákban nem szerepel. Az intézet munkatársai lapunk kérésére keresésbe fogtak, amelynek eredményeként rábukkantak az egyik gyógyszergyár közleményére. Eszerint hazánkban 15-20 ezer parkinsonos ember él. A kórt sokféle orvossággal lehet kezelni. A betegséget e készítmények közül egyik sem gyógyítja, a romlását sem állítja meg, de könnyebbé teszik a mozgást és sok évvel meghosszabbítják a tevékeny életet.
Dopaminhiány okozza a bajt. Agyunk mélyén van egy terület, amelyet törzsdúcokként (bazális ganglion) ismerünk. Amikor az agy elindít egy mozgást, például karemelést, az idegsejtek a bazális ganglionokban segítenek finomítani a mozdulatot, és irányítják a testhelyzet változását. A bazális ganglionok feldolgozzák a jeleket, és üzenetet küldenek a mélyben fekvő köztiagyhoz (talamusz), amely visszaküldi a feldolgozott információt az agykéreghez. Ezek a jelek ingerületátvivő anyagok segítségével és elektromos impulzusokként haladnak az idegpályákon és az idegek között. A bazális ganglionok fő ingerületátvivő anyaga a dopamin. A Parkinson-kóros bazális ganglionok idegsejtjei tönkremennek, ami alacsony dopamintermelést eredményez, kevesebb lesz az idegsejtek és izmok közötti kapcsolat. Az idegsejtek pusztulásának és a dopamin csökkenésének oka rendszerint ismeretlen. A genetika, úgy tűnik, nem játszik fő szerepet, bár a betegség egyes családokban halmozottan jelentkezik. Kialakulása néha ismert, néhány esetben a vírusos agyvelőgyulladás késői szövődménye. Parkinson-kór jön létre, ha az agyban egyéb degeneratív betegségek, gyógyszerek vagy mérgek befolyásolják vagy gátolják a dopamin hatását. Például a súlyos paranoia és skizofrénia kezelésére használt antipszichotikus gyógyszerek gátolják a dopamin hatását az idegsejtekben. Súlyos Parkinson-kórt okozhat az illegális, házilag gyártott opiátszármazék, az N-MPTP is.
