Illik-e a pápa temetését egyenes adásban közvetíteni, tette fel a kérdést az Inforádió munkatársa a vallásszociológusnak. Illik, nem illik, megtörtént. Megtette az Inforádió is Torda Júlia és László atya hatékony közreműködésével. Mennyit őriz meg vajon szakrális jellegéből, és mennyit veszít intimitásából az a szertartás, amelyet kamerák figyelnek, fojtott hangú, ám az esemény iránt közömbös riporterek közvetítenek, miközben az operatőrök a megjelent hírességek arcát pásztázzák? Bizony sokat. Hogy miért kell tehát mégis a tévéadás? Azokért, akik nem a szenzációra, a pompára, a hírességekre kíváncsiak, és lélekben tudnak csak ott lenni a Szent Péter téren.
II. János Pál médiapápa volt, írták róla már életében. Megértette, hogy egyházának a térítőmunkához szüksége van a média minden formájára. Nem azért, hogy híres legyen, s nem azért, mert a katolikus egyház hívei, főként a fejlett nyugati világban nagyon fogyatkoznak (a fejletlenebb keletiben már négy évtized alatt elfogyasztották őket), tehát nem új statisztikai csúcsok elérése a cél, hanem hogy a kereszténység üzenete által a világ jobb, élhetőbb lehessen. Ne bántsák, hanem megértsék egymást az emberek, ne szabaduljon el a szabadosság, és legyen vezérlő elv, erkölcsi kapaszkodó, amelyik nehéz helyzetekben irányt szab. Csak egy házi példa: a magyar miniszterelnöknek és a liberális koalíciós partnerének egy ideig most nem lesz illendő támadnia a katolikus egyházat, a politikai-közéleti hangulat ugyanis ennek nem kedvez. Számukra ez volt II. János Pál utolsó üzenete.
Vajon az egyház jól használja-e a médiát? A Vatikánban, úgy tűnik, már kezdik megtanulni. Próbálkozik a magyar püspöki kar is. Van vizuális médiakampánya, óriásplakátok az utak mentén, reklámfilmek a közszolgálatban, és a középhullámon három nagyobb körzetben hallható már a Magyar Katolikus Rádió. Ha valaki még nem hallgatta, próbálja meg elképzelni, milyen is lehet a katolikus rádió hangja. Sikerülni fog neki. A rádió ugyanis éppen úgy szól, ahogyan képzeljük. Magasztos, komoly, üzenő. Komoly a zene, veretes a hangzás, pedig ha végignézzük az interneten a munkatársak listáját – főként pedig portréját –, nagyon sok fiatalt találunk közöttük. Kedveset, szépet, mosolygóst.
Juhász Juditnak, a rádió szakmai irányítójának kétségkívül a semmiből kellett felépítenie a szerkesztőséget, ehhez pedig a lelkes pályakezdők mellett szükség van a tapasztalt középgeneráció elkötelezett képviselőire is. Ilyet az évtizedekig kontraszelektált magyar médiában nem könnyű találni. Márpedig korszerű, szakmailag hiteles és hangjában is friss rádiót csak e kettő, a tapasztalat és a fiatalos lendület szerencsés egyvelege tud megalkotni. A Magyar Katolikus Rádió túl van a kisgyermekkoron, már serdülget, de a felnövéséig még sok a tennivalója. Ki kell találnia önmagát. Hogy ne legyen amatőr a riporteri hang, gyakran a vágástechnika, hogy ne legyen túlságosan sok a műsoron a veret, s a megszólaló témák – amelyekkel bizony sok újat tud mondani a nemcsak hitét, de a hitről, vallásról való ismereteit is elveszített magyar hallgatóságnak – valóban úgy hassanak, ahogyan azok erejéből telik. Számukra ez a pápa utolsó üzenete.
(Magyar Katolikus Rádió – Am 1341 és 810.)
origo.hu
Rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor
