A székelyek bátorsága

Az Európai Parlament külügyi bizottságának igenje után az EP április 13-án tárgyalja Románia csatlakozási kérelmét, és ha ott is elfogadják, az komoly segítséget fog nyújtani a székely autonómiatörekvéseknek, hiszen akkor a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének alkalmazását számon lehet kérni a román hatóságokon.
Hogy a székelyek ügye, méghozzá az autonómia szóval összekapcsolva megjelenhetett a külügyi bizottság jelentéstervezetében, az már önmagában óriási eredménynek tekinthető. A román csatlakozásról szóló szokásos jelentés múlt év októberében ugyanis még a 2,5 millióra becsült (román hivatalos adatok szerint 535 ezer) roma kisebbség helyzetére helyezte a hangsúlyt. Az erdélyi magyarság az egyéb kisebbségek kategóriájában bukkant fel, mint egy nép, amely bizonyos területeken széles körben használja az anyanyelvét.
Az eredmény elérésében kiemelkedő szerepe van a 2003 októberében megalakult Székely Nemzeti Tanács, illetve a tanács elnöke, Csapó József brüsszeli lobbizásának, amellyel sikerült az ügynek megnyerni néhány nyugati kisebbségi parlamenti képviselőt. Ennek következtében a román csatlakozással kapcsolatos jelentés külügyi bizottsági vitájában a 46 módosító javaslatból hét foglalkozott a romániai magyar kisebbségek ügyével. Ezek egy része a magyar Gál Kingától, másik része a dél-tiroli Michl Ebnertől származott, és egy javaslatot még közösen is beadtak. Gál Kinga a székely autonómia mellett az egyházi tulajdon visszaszolgáltatását vetette fel, míg Michl Ebner – többek között – javasolta, hogy a jelentéstervezet utaljon arra, hogy a székelyek kérelmet nyújtottak be az autonóm státusra, és hogy azt a román kormány a leghamarabb ismerje el. Ennek elfogadása persze túl sok lett volna a jóból, de Pierre Moscovici, a jelentés francia felelőse kompromisszumot javasolt, szavai szerint: „des mesures supplémentaires doivent étre prises pour assurer la protection de la minorité hongroise en respectant les principles de subsidiarité et d’autonomie”. Vagyis „a szubszidiaritás és az autonómia elvének értelmében kiegészítő intézkedéseket kell tenni a magyar kisebbség védelmében”. Ennél többet egy egyébként román származású franciától aligha várhatunk.
Valaha a régi rómaiak úgy tartották, hogy gyáva népnek nincs hazája, amely bölcsesség mögött valószínűleg sok évszázados tapasztalat állt. Úgy tűnik, a székelyek elég bátrak, hogy legyen hazájuk.